Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-05-01 / 50. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

Május 7.

bizottság kissé nehézkesen mozog: egy bizonyos helyen s órában három,különböző vidéken lakó egyénnek össze kell jönni, ezek közül egyik vagy másik a megjelenésben akadályozva lehet, mely körülmények az ügyek érdemleges elintézését nagyon halaszthatják. A halasztást nem tűrő ügyeket mindeddig valamelyik alelnök, leggyakrabban a tikár intézte el. — Mezőgazdaságunk kérdései azonban az aktaszerü elintézést nagyrészt nem tűrik, mert e kérdéseknél döntő a megfigyelés, helyi viszonyok ismerete, a praktikus alkalmazhatóság. — Mindez okok miatt á nagyobb jelentőségű ügyek elintézésére javaslatomat a következő pontban adandóm elő.

A huszonöt választmányi tag mindegyikének, a tapasztalt tanult- ság, vállalkozási kedv s az egyesületen kívül folytatott tevékenység minémüsége szerint munkaköre beosztatik. Az egyesület fontosabb ügyei e beosztás szerint, tárgyukra tekintettel kiadatnak a tagoknak áttanulmányozás, s Írott, vagy a gyűléseken szóval előadandó vélemény előterjesztése céljából. A gyakrabban előforduló kérdésekre esetleg több tag között oszlanék meg hasonló tárgyú feladat. Kapott utasítás után, a titkár hatal- maztatnék fel, hogy a beérkezett ügydarabokat mielőtt a választmány, avagy közgyűlés elé terjesztené azokat szignálja s elküldje a kijelölt referensek címére. Ha a megbízott választmányi tagok ez ügyeket idejekorán kezeikbe kapják, szakismerettel áttanulmányozzák, a helyszínén megfigyelik azok alkalmazhatóságát, érdeklődnek más vidékek, sőt más országok hasonló- tárgyú intézményei iránt, eszméiket a törvények, rendeletek, fennálló szokások keretébe illesztik s végre önnálló véleményt alkotva mindezekből, az ügyeket igy átdolparti házban az egész nemzet becsülésétől körülvéve. Zenekara mindinkább nagyobbodott s majdnem teljesen fiaiból állott. Nagy dicsősége és hire soha egy percre sem kábította el. Szerényen élt és nagy vagyont gyűjtött, melyből utódainak kényelmes megélhetést biztosított.

1772-ben halt meg. Temetésén egész Gömörmcgye urai megjelentek és tizenkét cigányzenekar kisérte sírjába. Végrendeletében meghagyta, hogy díszruhájában és ékszereivel temessék el, melléje tétette kedves Amaxi-hegedűjét is. Sirja fölé földesura emeltetett méltó emléket, amelyen a következő sorok olvashatók latin nyelven:

Csillagokig hires hegedűs, Czink’ Panna e

[sírban

Nyugszik. Örök hirnóv fedje be szent porait I Asszony sziiló öt, de a hirt ö szülte e névnek Hírneve messzire szált, bárha a sir befödé I Édes anyjáról keserű sors, gond maradott rá ő maradékainak fényteli hírnevet ád.

íme elmondtam mindazt, amit Czinka Panna életéről a magyar zene- történet följegyzett. E följegyzések, amelyek fájdalom csak elszórtan találhatók id. Ábrányi Kornél, Káldy Gyula, Ságh József, Huber Sándor ide vonatkozó irataiban, sok helyt meg nem bízhatók és egymásnak ellentmondók. A legnagyobb óvatossággal kell eljárnunk felhasználásuknál. Nálunk mindeddig igen keveset törődtek még a magyar zenetörténeti anyag összehordásával és megrostálásával. Enélkül pedig vajmi sokára lesz minden tudományos és művészi igényt kielégítő kézikönyvünk. Pedig

gozva terjesztik szóval vagy Írásban a választmány vagy közgyűlés elé, akkor inkább tartom lehetőnek, hogy egy nehány óráig tartó gyűlésen a referens által minden irányban tájékoztatott tagok komoly ügyekben minden érdeket kielégítő jelentős határozatot hozhassanak. Elérnők ezzel, hogy fontosabb ügy a választmányt vagy közgyűlést készületlenül nem találná ; a határozatok egy tárgyra vonatkozó eszmekor nagyobb részét ölelnék fel s a nehézkesen mozgó, késedelmes szakosztályi rendszer (alapszabály 40. §.) is legtöbb esetben mellőzhető lenne. A szőlészet s borászat egyedül oly sokoldalú tárgy a vármegyénk területén s tekintettel a Hegyaljára, oly jelentőségű, hogy erre a szakosztály működését fenntartandónak sőt kiterjesztendőnek véleményezem. Helyi ismereteket s megfigyelést igénylő eseteknél, melyeknél ez azon helytől távol lakó szakreferensre a folytonos helyi tanulmányozás keresztül nem vihető, kiadatik az ügydarab, az ügy színhelye gazdaköre elnökének, kinek helyi tapasztalatait tartalmazó véleményét még mindég kiadhatja általános szempontból való elbírálásra az illető ügy állandó referensének. Ha még a választmányi üléseken hivataluknál fogva jelenlevő államhivatalnokok s megyei tisztviselők hozzáadják a szükséghez képest a dolog jogi, vagy állam- s megyei érdeket érintő oldaláról véleményüket, meggyőződésem, hogy minden érdeket kielégítő, s a kitűzött célt teljes mértékben szolgáló határozatokat tartalmaznának az egyesület gyűléseinek jegyzőkönyvei; megszüntetné továbbá e rendszerváltozás a „zöld asztaltól “való felette káros elintézési módját praktikus kérdéseknek, miáltal közvetve a kisgazdák érdekeit jelentékenyen előmozdítaná.

égető szükség volna rá. Nem találkoznánk annyi botlással, még oly művekben is, mint pl. a Molnár Gézáé (A Magyar zene elmélete). Magyar zenetörténeti anyagunk és régi zenei kincsünk annyi értékes anyagot foglal magában, hogy annak összegyűjtése és megőrzése honfiúi kötelességünk.

Czinka Panna számos zenszerzeményéből csak hármat ismerünk ; Huber Sándor legújabban kiadott „Magyar zenei ereklyék“ cimü füzetében csak egy szerzeményéről tesz említést és ezt közli is. Több szerzeményének csak a címét ismerjük. Káldy a következőket említi: Háromszáz özvegy nótája, halotti tánc, ősapáink dala.

Czinka Panna dalai — mint már föntebb is említettem — a legpompásabb magyar szerzemények közé tartoznak. A magyar hallgató nótának valóságos mintái s éppen ezért tanulmányozásuk nem ajánlható eléggé. — Újabb magyar dalirodalmunk

— néhány vérbeli alkotást leszámítva

— annyira silány, limonádé izü, magyartalan és erőltetett, hogy nem hangsúlyozhatjuk eléggé a régi magyar dal és zeneirodalom termékeinek fontosságát, nem ajánlhatjuk eléggé a tanulmányozásának hasznát. Bennök találhatja meg a modern magyar dalszerző azt a felfrissítő ősforrást, mely mindenkor üdeséget, szint és nemzeti bélyeget fog kölcsönözni az utánzásoktól már annyira agyongyötört, modern magyar dalformának.

Nem hiszem, hogy az egyesület választmányi tagjai közül egy akadna, ki az ily módon reá háruló csekély kötelességek teljesítése alól kivonná magát. Ha az önálló budgettel, számos fizetett tisztviselővel rendelkező vármegye számtalan bizottságában s választmányában saját teendőikkel elfoglalt bizottsági tagoknak idejét s munkaerejét igénybe veheti minden ellenszolgáltatás nélkül, megteheti azt a gazdasági egyesület is, melynek zászlajára a gazdaközönség összessége s egyesek helyzetének javítása, érdekeinek előmozdítása van írva, mely komoly célok ef- fectuálása érdekében csupán néhány forint tagdijat s kis érdeklődést kiván.

A titkárnak vidékre történő köteles kirándulásaiban való helyettesítése is hasonló módon oldható meg. — A vármegye területén vagy szomszéd vármegyék területén előforduló gazdasági mozgalmakon ugyanis mindenkor szívesen képviselendi az egyesületet valamelyik választmányi tag — s ugyanezek vagy a gazdaköri elnökök ellenőrizhetik a vidékükön működő háziipari tanfolyamot is, — az O. M. G. E. vagy más ily nagyobb gazdasági közület üléseire az alelnökök egyike s egy, a választmányi tagok közül küldhető ki. Gazdasági szakelőadások megtartására alkalmas egyénről pedig ám gondoskodjék a minisztérium, mert az egyesület titkára úgy sem lehet univerzális zsenie, ki a rovarkár elleni védekezéshez épp úgy ért, mint a nemzetközi szociáliz- mus elleni óvszerekhez.

Mindezen intézkedésekkel elér- hetnők, hogy a titkár kizárólag irodai teendőkkel foglalkozzék, melyek pontos ellátása, kapcsolatban a hivatalos órák pontos betartásával egyik záloga az egyesület prosperálásának, —• s fenntartója az egyesület — „gazdasági tudakozódó iroda“ jellegének, minek kiváló fontosságot tulajdonítok.

Szükséges volna még a választmányi ülések s közgyűlések megtartásának időpontját egyszers- mindenkorra megállapítani. Választmányi ülés például minden második hónap 15-én, ha e nap ünnepre esik, — a reá következő napon, — közgyűlés pedig három- négyszer egy évben volna megtartandó. Egy ennél hosszabb időn át felgyűlt anyagot ugyanis megérteni, megvitatni s határozottá érlelni 2—3 órát tartó választmányi ülésen teljesen lehetetlen, vagy csak az ügyek érdemének rovására történhet. A választmányi ülések gyakoribb összehívásának eszméjétől ne riasszon vissza valakit azon érv, hogy a mostani munkabeosztás mellett nem gyűl össze feltétlenül két hónap alatt annyi akut jelentőségű ügy, hogy azok tárgyalására összejönni érdemes volna. Ez álláspont szerintem helytelen, mert a gazdasági egyesületnek annyi általános jelentőségű, mindenkor érdekes, alapszabályszerü teendője van, hogy azokat időről- időre az egyesület választmányában vita tárgyává tenni, javító módozatokat szóvá tenni nemcsak lehetséges és szükséges, de kötelesség- szerű. A gazdasági egyesületnek a célja nemcsak a folyó évenként egyformán ismétlődő ügyek letár- gyalása, de hivatása az alapszabály keretén belül az inventiv önnálló alkotás is.

(Folyt, köv.)

VÁRMEGYE ÉS VÁROS.

)( Kinevezés. A földraivelésügyi m. le. miniszter Adriány János okleveles állatorvost ideiglenes in. kir. állatorvosgyakornokká kinevezte és szolgálattételre a járási m. kir. állatorvosi teendők ellátása végett a ho- monnai járás főszolgabirájához osztotta be.

)( Miniszteri elismerés. A föld mivelésügyi miniszter Podhajeczky Dezső szinnai járási gazdasági tudósítónak tudósítói tisztviselőségéről való lemondása alkalmából sok éven át teljesített hasznos szolgálataiért elisme- merósét fejezte ki.

)( Szabadságolás. Az alispán Bajusz Andor nagymihályi járási főszolgabírónak f. évi április 30-ától május 14-éig terjedő 2 heti szabadságot engedélyezett.

)( A gyámpénztári sikkasztási ügyből folyólag elrendelt fegyelmi elővizsgálatokat idb. Meczner Gyula és Nagy Barna, mint a közigazgatási bizottság által kiküldött vizsgáló biztosok e napokban befejezték és a nagy alapossággal és szakértelemmel szerkesztett terjedelmes munkálatot tegnap nyújtotta be idb. Meczner Gyula a közigazgatási bizottság iktatójába. A bizottság, illetve annak fegyelmi választmánya előreláthatólag még e hó folyamán fog a fegyelmi ügyekben dönteni.

)( Pályázati hirdetmény. Az alispán pályázatot hirdetett Zemplénvár- megye tiszti karában üresedésbe jött és a junius hó 9-én tartandó rendes közgyűlésen betöltendő tiszti főügyészi továbbá egy szolgabirói állásra, valamint az ezen állások betöltésével netalán üresedésbe jövő többi állásokra. A tisztifőügyész javadalmazása évi 4000 korona fizetés és 600 korona lakbér, a szolgabiróé évi 2400 korona fizetés és 300 korona lakbér. A pályázati kérvények, amelyhez a minősítés megszerzését igazoló okmányok csatolandók: főispánhoz cimzendők és folyó évi junius hó 4-én d. e. 10 óráig az alispánnál nyújtandók be.

hírek.

— Katonai áthelyezés. Lapunk multi számában irtuk meg, hogy Szepessy Kálmán százados és Kársa Kálmán főhadnagy a 10. honvéd gyalogezredből elhelyeztettek. Most értesülünk, hogy helyükre Székelyhídi József századost a kolozsvári 21-ik és Kanyó János hadnagyot a szabadkai 6-ik honvédgyalogezredből a 10-ik honvédgyalogezredhez városunkba áthelyezték.

— Esküvő. Tóth István szerencsi ev. ref. tanító folyó hó 1-én esküdött örök hűséget Igaz Juliskának, Igaz József szerencsi ev. ref. lelkész leányának.

— A sárospataki főiskola és egy- liáztanáCB ügyeivel foglalkozott folyó hó 5-én a Miskolczon ülésező tisza- inneni ev. ref. egyházkerület. A Kun Bertalan ev. ref. püspök és Bernátli Elemér elnöklete alatt s az egyházi és világi előkelőségek részvételével megtartott közgyűlés előbb az egységes liturgia kérdését vette tárgyalás alá. A közgyűlés egy bizottságot választott, mely Fejes István elnöklete alatt az egységes liturgia tervezetét kidolgozza s az őszi közgyűlés ‘elé terjeszti. Ezután a sárospataki egyháztanács azon kérvényét tárgyalták, mely szerint helyezze a kerületi közgyűlés hatályon kívül a múlt közgyűlés azon