Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-01-06 / 1. szám
Melléklet a „Zemplén“ I. számához. Alkalmi szám. Sátoralja-Ujhely, 1901. január 2. jíarminckettedik évfolyam. ‘-‘«i Zemplén. » gj: Sátorai]cl- TJjlxely város aj szinfiázártak megnyitása alkalmából, fi sátoralja-ujhelyi újjáépített színház ünnepies megnyitása. K. Hegyessy Mari, Szacsvayné Emma, Náday Ferenc, Oyenes László, Abonyi Gyula, Pálfy György, Bakó László, Lányi Béla a budapesti Nemzeti Színház tagjai és Haraszthy Emma a m. kir. szini- akadémia növendéke közreműködésével szinre kerül:----- Sátoralja-Ujhely, 1901. évi január hó 4-én, pénteken = I. PROLÓGUS. Irta és szavalja: Bartók Lajos. II. SZIGETVÁRI VÉRTANUK dráma első felvonása. Irta: Jókai Mór. III. ALFONS ÚR. Színmű 3 felvonásban. Irta: ifj. Dumas Sándor. Személteik:: Montaiglin, hajóparanesnok Reymonde, neje — — Guichardné — — — - Octave — — — — Dieudonne, közjegyző — - Adrienne, 14 éves leányka Remy, öreg matróz — Gyenes László. K. Hegyessy Mari. Szacsvayné Emma. Náday Ferenc. Abonyi Gyula. Haraszihy Emma. Lányi Béla. Helyárak: Földszinti és I. emeleti páholy 24 korona, II. emeleti páholy 16 korona, Páholyszék az erkélyen az első sorban 6 korona, 2—3 sorban 4 korona, Földszinti ülőhely 1—84 számig 5 korona, 84—142 számig 3 korona. Karzati ülőhely 1 korona, állóhely: 60 fill. Személyek : Zrínyi Miklós, Szigetvár parancsnoka — — — Omna, húga Serénk, Zrínyi öreg pitvarnoka Juranics Lőrinc, magyar főur - Mária, ne, Csáky Bajomy Patacsics Istvánfy magyar főurak Urak. — Úrnők. — BaVó László. K. Hegyessy Mari. Szelim, renegát tőrök — — — — — — — — Pálfy György. Abonyi Gyula. — Krasznay Ernő. Gyurmán Alice. — Szentiványi Sándor. Kovács Andor. — Ráköss János Szénássy György. Tekintettel az ünnepségre: kéretik a t. c. közönség estélyi öltözőkben, nők kalap nélkül és pontosan megjelenni. 5P3Í* Kéretik a színházlátogató közönség, hogy felöltőt, botot és esernyőt a ruhatárban elhelyezni szíveskedjék, ahol felöltőkért 6 fillér, botért vagy esernyőért 4 fillér fizetendő. Szinielőadás után a vendégek tiszteletére a „Frisch“-féle étkezőben társas vacsora, melyre előjegyzéseket ifj. Meczner Gyula v. árvaszéki ülnök ur fogad el. A felvonás végén „Zrínyi esküje“ néma képlet. „Szózat“ énekli a színtársulat összes személyzete. SWF’* A díszelőadás kezdete: este 7 órakor, (Külön szinlap nem adatik ki. $z alkalmi szám ára: 40 fillér, jövedelme a színház-alapra megyo^t^ TÁRCA X fi két „megnyitó“ darabról. Irta: Gabányi László. 1. „A szigetvári vértanuk.“ Minden igaz magyarnak igy kellene föl kiáltani : „Hiszen ezt csak tudom! . . — Mit lehet erről Írni?“ . . Nem is szándékom történelmi cikkelylyel fárasztani az olvasót, mert a ki arra kiváncsi, hogy kik voltak a „szigetvári vértanuk“, üsse föl a történelem legfényesebb lapjait és ott megtalálja azt, a mit keres. Koszorús Írónk, nemzetünk büszkesége: Jókai Mór színdarabban irta meg a szigetvári hősök nagyszerű és irigylésre méltó, dicső halálát, oly annyira híven és életerősen, hogy szinte megelevenednek előttünk Zrínyi és társai egész szenvedésteli küzde'mükkel és tragédiájukkal. A költő azonban nem ragaszkodik szigorúan a történelemhez, mint pl. a török követ szerepeltetésénél is látjuk. E követet úgy állítja elénk, mint volt bajtársát Zrínyinek s mint ugyancsak Zrínyi húgának vőlegényét, ki a törökhöz pártolva muzulmánná lett. A renegát Szelim fényes Ígéretekkel csábítja Zrínyit a megadásra, de Zrínyi hajthatatlan. Szelim figyelmezteti, hogy nincs egyedül a várban s ha nem kíméli a maga életét, tekintsen a többi társára. Zrínyi ezután egy meghatóan szép beszédben fölszólítja barátait, hogy távozzanak, ő nem marasztal és nem is köt senkit. Nem mozdúl azonban egy magyar sem. A renegáttól elfordúl mindenki, megátkozva a közös vért, megtagadva a régi barátságot. Megtagadja őt menyasszonya is : Anna. A végső pillanatban, midőn már mind meghaltak s csak egyedül Anna él, ő is el akarja pusztítani magát olyképpen, hogy a várat föl akarja robbantani ... ne maradjon nyoma se a várnak, se azoknak, a kik benne éltek. Már-már a puskaporhoz ért égő kanóca, mikor berohan Szelim, kezében lobogtatva a fehér kendőt, kegyelmet hirdetve az élőknek. Nem él már senki, az asz- szonyokat férjeik ölték meg, hogy török kézre ne kerüljenek. Anna küldi Szelimet, hogy meneküljön, mivel a vár rögtön megsemmisül, azzal együtt, a ki bent van. Szelim nem menekül, hanem átöleli kedvesét és — — ha nem tudtak együtt élni, úgymond, legalább együtt halnak meg. — Ennyiben tér el költőnk a valótól, illetve a történelemtől, még szebbé és meghatóbbá téve a szigetvári hősök cselekedetét, emlékét. Többet a „Szigetvári vértanukról“ nem irok, mivel azt minden jó magyarnak amúgy is tudnia kell! / 2. „Alfonz úr.“ Színmű 3 felvonásban. Irta: ifj. Dumas Sándor. Ez a név „Alfonz“ a fráncia társadalomban egy típusnak a gyűjtő neve; mint a hogy „Tartuffe“ a szenteskedőnek, „Harpagon“ a fösvénységnek ősi és hagyományos képviselője: „Alfonz úr“-ban Dumas a párisi csábitó himpelléreket festi remek színekkel. Ezeket az idegen fészekbe tolakodó kakukfiakat, a kik arcátlanok, ingyenélők s egyetlen érdemük legfölebb az, hogy szépek. Az sem az ő érdemük, s nem a férfias szépség az, hanem — ha szabad ezt a furcsa kifejezést használnom — a himnemű dmimon- dok szépsége. Mert Alfonz úr kitartott és kitartatja magát. Lelkiismeretlen, hiú és gaz, a ki a legnagyobb nyugodtsággal dúlja föl más becsületes embernek a családi boldogságát. A társadalomnak ez az osztálya remek színekkel van rajzolva Dumasnak ebben a hatásos művében. Az úri semmirekellő ellentétéül találjuk e műben a jó lelkű, de bárdolatlan, pórias Gui- chardenét, ki a fölkapaszkodott burzsvá női képviselője. Mig Alfonz úr petyhüdt idegzetű, asz- szonyos —addig ez asszony erős akaratú, férfias, mint egy szoknyába bujtatott dragonyos. Ő azt az osztályt képviseli a fránciában, a melyet a mi társadalmunkból kitűnő és páratlan Osiky Gergelyünk rajzolt Mézesné alakjában, a „Cifra nyomorúság“ című színművében. Alfonz úr Ná- day-nak, Guichard-né, Szacsvayné-nak legreme- kebb alkotásai közé tartozik. Hajdan Sz. Prielle Kornélia szerepét, Rejmonde asszonyt, K. He- gyesi Mari hires alakításai közé számítják. Nemkülönben Gyenes, a páratlan becsületességü és remek lelkű tengerész szerepében nagy és minden tekintetben jeles. '.JÍ
