Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-01-27 / 4. szám

Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) Sátoralja-Ujhely, 1889. január 27. 4. sz. Huszadik évfolyam. előfizetés is. Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen leveiek csak ismert kezektől fo­gadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondeor dijja 20 kr. HIEDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelttl bélyeg 30 kr. Kiemelt diszbetttk s kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint minden O centiméter után 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIVIT.UíOS KÉSZ. Szabályrendelet. A községi költségvetési előirányzatok, községi szá­madások, úgyszintén a községi pénzkezelés, számvitel és ezek ellenőrzése tárgyában. (Folytatás.) A pénztárnok és pénztár. II §. Nagy-községben és pénztárnokkal bíró kis-községben a pénztárnok, kis községben a pénztárt kezelő biró csak feddhetlen előéletű egyé­nekből választhatók. A jegyző egyszersmind pénztárnok nem lehet. 12. §. A pénztárnok egy évi fizetésének meg­felelő összeget készpénzben vagy állampapírokban biztosítékul letenni köteles. A készpénz a legkö­zelebbi pénzintézetek egyikében elhelyezendő, a kamat a letévőt illeti. A betéti könyv, illetőleg az állampapírok, a biró és pénztárnok saját pe­csétjeikkel lepecsételtetvén, őrizet végett a köz­ségi bírónak adatnak át. A pénztárnok ezen óvadékpénzt csak azon esetben kapja vissza, ha pénztárnok lenni meg­szűnt és a felelősség alól jogérvényesen felmen­tetett. Amely községben pénztárnok nincs, de a pénztárt a biró kezeli, csak oly egyén váiasztat- hatik bíróvá, akinek a községben legalább 500— 1000 írtig terjedő jelzálogmentes, illetőleg tiszta ingatlan vagyona van, avagy pedig érette ily va­gyonnal biró ottani lakos jótállást vállal. 13. §. A községi pénzek, ékszerek, drága­ságok, állampapírok, kötvények, szerződések, és egyéb értéktárgyak megőrzés végett lehetőleg tűzmentes szekrényben elzárva tartandók. 14. §. Kis községben a 26. § ban elsorolta- kon kívül a közgyűlési jegyzőkönyvek, költségve tések, számadások, számadásokra vonatkozó lajstro­mok, leltár és nyomtatványok, törvények, sza­bályrendeletek, felsőbb rendeletek, kataszteri bir­tokivek, adókönyvek és egyéb értékes iratok szin­tén egy községi zárt szekrényben őrzendő«. Az ezen §-ban felsorolt okiratok, jegyzőköny­vek stb. nagy községben a jegyző által irattárilag kezeltetnek. 15. §. Minden község köteles az 1889 év végéig lehetőleg tűzmentes szekrényt a szükséges nagyságban beszerezni. 16. §. Nagy községben és pénztárnokkal biró kis községekben a pénztári szekrény 2 kulcscsal ellátott zárjának egyik kulcsát a pénztárnok, a mási­kat a főbíró kezeli. Kis községben, ahol a biró pénztárnok, a szekrény egyik kulcsa a bírónál, a másik a tör- vénybirónál őriztetik. 17. §. A községi pénztár és számadási köny­vek nagy községekben a községházán e czélra ki­rendelt és biztosság tekintetéből vasrácsozatu ab­lakokkal biró és vasajtóval ellátott helyiségben őrzendők. 18. § Kis községben a pénztári szekrény és egy második zárt szekrény, amely egyszersmind irattár is, a községi biró áltál személyesen lakott szobában helyezendók el. 19. §. A pénz :árért a pénztárnok, illetőleg a biró felelős. 20. §. A pénztár csak a pénztárnok és biró illetőleg a biró és tSrvénybiró együttes jelenléte alkalmával nyitható fel és ismét bezárandó. Ha a zárt szekrényből (irattár) kis község­ben a körjegyző okmányokat használatul kivesza azok iránt elösmervényt ad és 36 óra leforgás, alatt az elvett tárgyakat sértetlenül visszaszolgál­tatni köteles. 22. §. Ha a pénztárból kis községben a kör jegyző valamely okiratot, vagy alapszabályt, vagy törvénykönyvet és más effélét hoszabb ideig való használatra kivenni óhajt, ez iránt a képviselő tes­1 tülethez folyamodik és csak a képviselő testület engedelmével veheti ki, de a ; átvételről elösmer­vényt ad ami a péáztárba helyeztetik. 23. §. Értékek, eredeti jegyzőkönyvek a pénz­tárból, illetőleg irattárból semmi esetre ki nem adhatók. 24. §• Nagy községekben a pénztárnok na­ponként reggeli 9 órától déli 12 óráig, délutáni 3 tói 5 óráig hivatalos helyiségében és a közönség szolgálatára lenni köteles. 25. §. Körjegyzőségekhez tartozó kis köz­ségekben január 20-ától február 15-éig; ápril 20­; ától május 15-éig; jalius 20-ától augusztus 15-éig ! és október 20-ától november 15-éig folyó idősza- ; kokban az adószedés napját a jegyzők és birák T A * 0 A, Ő és én. IRÁG borítja utadat, Eléd a napfény int, Elém pedig a bubánat Csak töviseket hint. I De bár borús az én egem S tied felhőtelen, Tiednél mégis gazdagabb Búterhes életem. Mert nincsen olyan kincs, amely Felérne te veled. . . Az én szivem mély rejteke Pedig bir tégedet. ? ? Az otthon. i — A .Zemplén* eredeti tárcája. — Komor, zord idő, eső vagy szállongó hope- \ hely azonnal haza, otthonunk felé irányozza gon- | dolatainkat, édes képeket, mosolygó álmokat va­rázsol szemeink elé, melyekhez a sustorgó teafőző zengi örökvidám dalát a kényelemről, nyugalomról, mig a kályha kicsillanó és gyöngéden játszó fénye kedves és bizalmas arcokkal űzi előttünk játékait. Az év legroszabb szakát, az úgynevezett „kutya-idő“ napjait valóban a kedélyesség idősza­kának lehetne nevezni, inert kétszeres erővel tartja össze azokat, a kik különben is együvé tartoznak s házunkhoz, otthonunkhoz bilincsel bennünket. Otthon ! Mindenki, a kinek csak egy parányi zugocskája van a földkerekségén, legyen bár a legcsekélyebb : érezni fogja végtelen kedves vará­zsát e szónak, ennek a kicsiny, de mindamellett is kedves és bájoló szónak: otthon ! Lehet, hogy nem egyéb az, mint puszta négy fal, benne csekély vagyonoddal, melyet nagy fárad- sag£fal gyűjtögettél össze s épen azért kétszeresen becses előtted 1 Leh:t, hogy kedves emlék-tárgyak szentelt helye az, megőrizve a múltból, melyek a boldog órák nefelejts-szemeivel tekintenek reád ! Lehet, hogy csendes kis műhely otthonod, a házi istenek oltalma alatt, kicsiny tér, melyben nyuga­lom és béke leng köfül, honnan a világ küzdelmei­nek soha nem nyugvó hullámai megtörve omlanak vissza, mert kívül állsz a színpadon : otthon vagy! Az élet változatos korzó, hol úszni kell a rohanó árral! Sok csillogó élvet nyújt, sok kábitó illatú örömvirágot, de ajándékai nem valódiak, nem tartják meg színüket, elvesztik illatukat, széthul­lanak kezeink közt, és utoljára is üres marokkal hagynak bennünket: hit-, remény- és szeretetben koldusszegényen 1 Ellenben minő gazdaggá tesz a szeretetteljes élet saját hajlékunkban, mily gazdaggá és mily boldoggá otthonunk varázskörében 1 Kinek szive lelke a tiszta családi életben, átolvasott jó könyvekben, az otthon nyújtotta sze­líd örömökben nem talál teljes megelégedést, tar­tós élvezetet: annak vágyai, kívánságai nem fog­nak beteljesülni soha, a futó fellegképeket nem fogja utolérni soha 1 Az igazi megelégedés nem jár zajos vigas­ság csillogó fogatával a földön. Utai a legcsende­sebbek és legkedvesebb helye — a bizalmas otthon 1 meghallgatásával a főszolgabíró akként állapítja meg, hogy minden községben évnegyedenkint leg­alább 2 napon át történjék adószedés. De az adó befizetése tekintetéből egy közápponthoz egymáshoz közel levő 2 község is csatolható. Ezen időben fizethetők be a pénztárnok,- illetőleg birónál egye­sek más egyéb tartozásai is. Ezen határidőn belül befizetett folyó adók és illetékek után sem kamat, sem végrehajtási költség nem szedhetők. Ezt a fő­szolgabíró a községekben szokott módon az adó­szedést legalább 8 nappal megelőzőleg kózhirré téteti. 26. §. A kis községben az adót, ha a köz­ségi biró pénztárnok is, a községi biró szedi be ; a községi jegyző köteles azonban az adószedésnéí jelen lenni; köteles továbbá az adózóknak adó­könyvecskéjükbe a tett fizetéseket a községi bíró­val együttesen nyugtázni; s végre köteles az alább részletezendő könyveket szabályszerűen vezetni és a beszedett adókat, vagy más bevételeket, vagy kiadásokat azokba pontosan és szabályszerüleg be­vezetni. A községi pénztárnok, illetőleg biró, a be­szedett állami, vármegyei és községi adókat, va­lamint egyéb közpénzeket és illetékeket a biró, illetőleg albiró közbejöttével a pénztárba helyezi, de köteles az állami és vármegyei adókat 48 óra alatt vagy személyesen, vagy levélben postán az illetékes kir. adóhivatalhoz, illetőleg az összegek és czimek megjelölésével a vármegyei pénztárba beszolgáltatni és az erre vonatkozó nyugtatót, ille­tőleg postai vevényt a pénztárba helyezi és a var­megyei pénztárba tett fizetésről nyilvántartás vé­gett a járási főszolgabiróhoz jelentést tesz. 28. 5. A község vagyonából befolyó kama­tok, vagy egyéb jövedelmek, úgyszintén a községi pótadók a községi pénztárba helyezendók és azok felhasználására nézve a következő szabályok köve­tendők. a) a községi pénztárból a pénztárnok, illető­leg biró csak képviselő-testületi határozat alapján fizethet, ennélfogva szigorúan ragaszkodni tarto­zik a községi költségvetéshez. A költségvetésben meg nem állapított czélra pénzt e pénztárból ki­adni tilos, s ha a pénztárnok, illetőleg biró mégis tenné, ténye, mint szabálytalan büntettetik. b) Jóvá nem hagyott költségvetés alapján ————— De hát nem is szükséges túlságos erőfeszí­téseket tenni és jelentékeny eszközöket hozni moz­gásba a célból, hogy hajlékunkban az életet ottho­nossá tegyük. Vannak, mint mindenki tudja, ottho­nok, melyek fölötte egyszerűek és igénytelenek s a melyekben mégis sajátságos varázserő rejlik, mit a legválogatottabb igényű se vitathat el tőlük. Egy kis költői érzék, egy kis figyelem, mindenek felett egy kis szeretet : s a legszebben előteremthetjük, minden nehézség nélkül, kis királyságunk hóditó varázsát, különösen azok számára, kik azt velünk megosztják. El lehet mondani, hogy egy jó házi­asszony meleg szive és munkás keze az egyedüli tényező abban, ha a legcsekélyebb hajlékban is minden tisztán, otthonosan érinti az embert. Az otthon egy benső, csendes kis világ, mely a külsővel igen szoros viszonyban áll, amennyiben ö szolgáltatja annak mártírjait, hőseit, angyalait és jóravaló, mindennapi, közönséges embereit, kik kí­vül mindnyájan megtalálják a maguk helyét. A mi a nagyvilág szinpadán végbemegy, ugyanaz tör­ténik a családi élet keskeny szinpadán is 1 Öröm és fájdalom, bűn és erény, nyilt és titkos harcok, győ­zelem és bukás, mind épugy előjön itt is, mint oda- künn. Csakhogy a házi élet hőseiről és kiváló alak­jairól nem beszél a krónika, sem pedig emlékosz­lop és a küzdők nem kapnak se érdemkeresztet, se babér-koszorút 1 De azért a szó valódi értelmében vett, igazi otthon mindig nyugalmat ád a megfáradtnak, uj erőt a csüggedőnek, vigasztalást a szenvedőnek, békeséget életben és halálban egyiránt! Nekünk, a világsivatag vándorainak szükségünk van ezekre az oázisokra 1 Tartsa meg isten azokét, a kiknek már van s a kiknek még nincs: engedje meg, hogy azok is fel­találhassák otthonukat 1 Claire. Mai számunkhoz egy és fél ív melléklet van csatolva.^l

Next

/
Oldalképek
Tartalom