Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-01-27 / 4. szám
sem potadó be nem szedhető, sem pedig a pénztárból semmiféle kiadások ki nem szolgáltathatók. c) A költségvetéstől csak rendkívüli, előre nem látott esetekben lehet eltérés ; de ily esetben a képviselő testület azonnal egybehívandó, melynek a biró, kis községben a körjegyző e rendkívüli körülményt jelenteni és ha már kiadást tett volna, azt is bemutatni és pótköltségvetést előterjeszteni köteles. Ha .az eljárás helyeseltetik és a pótköltségvetés elfogadtatik, az 3 nap alatt a törvényhatóságnak jóváhagyás végett bemutatandó. Ha azonban a képviselő-testület az előterjesztést s a pótköltségvetést mellőzi és az eljárást hely- teleniti, az ellen 3 nap alatt az illető közeg a törvényhatósághoz birtokon belől felebbezhet. Ha ezen pont rendeletéi megsértetnek, a hiba mérvéhez képest az illető közeg (jegyző, biró) ellen az 1886. évi XXII. t. c. 105., illetőleg 90. §§-ai alkalmazandók. 29. §. A pénztárból fizetéseket a pénztárnok illetőleg biró a költségvetés keretén belől is rendszerint csak utalványra tehet. Az utalvány az illető szám alatt az okmányok között megőrzendő. 30. §. Az utalvány bizonyos bevétel eszközlése, vagy kiadás teljesítése végett a pénztárnokhoz intézett írásbeli rendelet. Az utalványban világosan és határozottan kiteendő: 1. A pénztárnok neve, kihez az utalvány intézve van. 2. A befizetett vagy kifizetendő összeg szám- egyekkel és szóval megjelölve. 3. Költségvetési év, cím és tétel, melynek javára, avagy terhére az utalványozás irányul. 4. A pénztár, mely a teljesített fizetésről számolni tartozik. 5. A befizető vagy pénzfelvevő félnek neve és a körülményhez képest lakóhelye is. 6. Váljon a fizetés egyszersmindenkorra, vagy pedig bizonyos időrendszerint ismétlődő esetekben teljesitendő-e ?, előleges vagy utólagos részletekben-e ? 7. Az utalvány-lajstrom sorszáma, keltje, név aláírás és hivatalos pecsét. Az utalványozás rendkívüli esetben két megbízható tanú előtt szóbelileg is történhetik ugyan, de az ilyen utalványok legkésőbb 3 nap alatt írásbeli rendeletekkel pótlandók. Az utalvány az illető naplócikk számával ellátva, pénztárnok által az okmányok között megőrzendő. 31. §. Az utalványt nagy községekben a biró és jegyző, kis községekben pedig a szám- vizsgálatra kiküldött 2 képviselő-testületi tag egyike és a jegyző írják alá és a jegyző pecsétjével ellátják. A községi megállapított tiszti és szolgafizetések utalvány nélkül, de bélyeges nyugtatóra fizetendők. 32. §. Hogy az utalványozók tudomással bírjanak arról, hogy a költségvetésben megállapított tételekre minő pénzösszeggel rendelkezik a község, az utalványokról nyilvántartási jegyzék vezetendő. Ezen nyilvántartási jegyzéket a jegyző vezeti és a túlköltekezésért, :vagy a költségvetés egyik tételének megrövidítésével más tételre való áthárításáért felelős. 33. §. A pénztárba pénzek, az államadó, községadó és fensőbb hatóságilag megállapított számadási téritmények kivételével (43 §,) nagy községben a biró, kis községben a körjegyző utalványára vehető át. Az utalvány a pénztárban megőrzendő. A befolyt pénzek összegéről, neméről, cziméről (p. o. pótadó, bér) és arról is, hogy kitől folyt az be, a pénztárnok, illetőleg a biró a jegyzőt még a bevételezés napján egy kimutatással, illetőleg szóval értesíteni köteles, a jegyző pedig a nyilvántartásban a befizetést az értesítés érkeztével, illetőleg az utalvány keltével azonnal láthatóvá teszi és a bevételi lajstromba is bevezeti. 34. $. Nagy községben, vagy pénztárnokkal biró kis községben a pénztárnok, illetőleg a biró a bevételt és kiadást a fizetés után azonnal sajátkezűig a pénztári naplóba, illetőleg a körjegyző által a beszedési lajstromba bevezeti. 35. §. Mindennemű bevételekről és kiadásokról, amelyek külön elszámolás tárgyát képezik, mint: állami adó, vármegyei pótadó, szegény alap, közműnkaváltság-pénzek stb. külön-külön pénztári szaknaplók vezetendők ; oly községben, ahol pénztárnok van, a pénztárnok által; ahol pedig biró a pénztárnok, vagy a pénztárnok nem szakértő, a községi, illetőleg körjegyző által. (Folyt, köv.) 18769/888. sz. Zemplénvárm. közig, bizottságától, Kérvények a szabolcsi tisza-ármentesitő társulatnak Tokaj községében a kisajátítási eljárás megindítása iránt. Határozat: A közmunka és közlekedési minisztériumnak a kérvényhez csatolt 31187. sz. intézvényével e’- rendelt kisajátítási eljáráshoz a beadott kérvény folytán az 1881. 41. t. c. 33 $-a értelmében Ma- tolai Etele alispán elnöklete alatt Székely Károly és Paulay Gábor bizottsági tagokból és Prihoda Etele jegyzőből álló bizottságot küldöm ki és az eljárás határnapjául jövő r88p, évi január hó 28. esetleg követkeeő napjainak d. e. 10 óráját a helyszínén Tokaj községébe tűzöm ki. Erről Tnkaj község elöljáróságát a bemutatott tervezet és ösz- szeirás egy példányának kiadása mellett oly utasítással értesítem, hogy a tervezetet és összeírást a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 nappal közszemlére tegye ki és az eljárásról az érdekelteket helyi szokás szerint, sőt folyamodó kérvényéhez csatolt külön érdekeltekre vonatkozó értesitvények vét- ivek kézbesítése mellett értesítse és a kézbesítésről szóló vétiveket a kiküldött bizottságnak szolgáltassa át. — Mely eljárás az idézett törvény 34. §-a értelmében a kisajátító társulat költségére a Budapesti Közlönyben egyszer és a »Zemplén« czimü hivatalos lapban háromszor köröztetni rendeltetik. S.-a. Ujhely, 1888 december 29. Molnár István, s. k., 3—3 főispán, mint Zemp. vm. közig. biz. elnöke. 16110. sz. Zemplénvármegye alipánjától. 10 főszolgabírónak. Közhírré tétel végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1888. november 27-én. Matolai Etele, alispán. Másolat. Kerületi phyll. felügyelő 315. Tekintetes alispán ur 1 Esetleges közhírré tétel végett van szerencsém tudomásul adatni, miszerint a szénkéneg ára a nagyméltóságu minisztérium által I. a zalatnai főbánya hivatalnál 19 ft, 2. a ménesi szénkéneg raktárnál 22 ft, 3. a tarcali és budafoki raktáron 24 ftban állapitá meg, megrendelés eszközölhető akár a minisztériumnál akár a raktárnál levő vinclér-képezdék igazgatóságánál a szállítás az üres tartályok visszaküldése a megrendelőt terheli. Gastine féle az állam tulajdonát képező használt de kijavított fecskendő a nevezett vinclérképezdében 15 fton kapható. Muschi- nek János-féle uj szerkezetű (Hungária) Budapest II. kér. kapus-utca 17. szám nála 30 ftért kapható. Kassán 1888. okt. 14 én. Máuiássy Antal kerületi phyll. felügyelő. 84724. II. sz. Magyar kir. belügyminister. 348. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Tudomás vétel végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1889. január 9-én. Matolai Etele, alispán. Körrendelet. A pénzügyministerium ideiglenes vezetésével megbízott minister elnök ur f. évi május hó 18-án 28111 sz. a. velem egyetértőleg kiadott szabályrendeletében az összes pénzügyigaz gatóságokat és pénzügyőri biztosokat utasította volt, hogy jövedéki kihágást elkövetett és tetten ért oly egyéneket, kik a pénzügyi közegek vagy az illető községi elöljáróság előtt ismeretlenek és állandó lakással, fekvő birtokkal, vagy bizonyos tisztességes keresettel nem bírnak, vagy kik oly biztosítást nem nyújtanak, mely azt az aggodalmat, hogy ők a vizsgálat és büntetés alól magokat elvonandják, elhárítani képes lenne, letartóztassák, és a hol ez lehetséges, a közigazgatási fogházakba bekísérjék. Az ilyen jövedéki kihágás miatt letartóztatva s közigazgatási fogházakba bekísért egyének élelmezése költségei a törvényhatóságoknak a pénzügyi hatóságok által, tekintet nélkül arra, hogy a költség a letartóztatott illetve elitéit vagyonából behajthatok e vagy nem ? feltétlenül meg fognak téríttetni. Az elszámolás alapját ugyancsak a pénzügyminister urnák velem egyetértőig f. hó 19-én 74137. sz. a. kelt rendelete szerint azok a kimutatások képezendik, melyeket a vármegyék, illetve törvényhatósági joggal felruházott városok házi pénztárai az általok elöjegye- gyezett költségekről évnegyedenként és közvetlenül a pénzügyigazgatóságnak megküldetni fognak. E kimutatásoknak a következő adatokat kell tartalmaznunk : a fél nevét, a kihágás minőségét, a letartóztatás és elboesájtás napját, a bekísért egyének letartóztatása iránt az illetékes pénzügyőri biztos részéről hozott határozat keltét és számát végre a megtérítendő költség összegét. Midőn ezeket alkalmazkodás és megfelelő intézkedés végett a törvényhatóság tudomására hozom, egyúttal felhívom, hogy a jelenlenleg egy-egy napra megszabott élelmezési költségek mérvét az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóságokkal haladéktalanul, a netán beálló változásokat pedig annak idejében tudassák. Budapesten, 1888. évi december hó 29-én, a minister helyett: Beniczky s. k. államtitkár. 290. I. 89. szám. Pályázati hirdetmény. Az elhalálozás folytán üresedésben levő me- gyasszói körorvosi állásra, melyhez Megyasszó, mint székhely, Monok, Sóstófalva, Kis-Dobsza és Csanálos községek tartoznak, 500 ft évi fizetés, 150 ft fuvar általány és a vármegye bizottsága által megállapított látogatási dijjak élvezete mellett, az 1886. évi 22. t. c. 82. §-a alapján ezennel pályázat nyittatik. Felhivatnak tehát a pályázni óhajtók, hogy szabályszerűen az 1876. évi 14. t. c. 143. §-a értelmében felszerelt kérvényeiket 1889. évi február 20-ig alulírott járási főszolgabíróhoz annál is inkább nyújtsák be, mert a később beérkezett pályázati kérvények figyelembe vétetni nem fognak, A választás határidejéül 1889. évi február hó 25-ik napjának d. e. 10 óráját tűzöm ki Megy- asszóra a község házához. Kelt Szerencsen, 1889. január 15. Zemplénvármegye, szerencsi járás szolgabi- rói hivatala : Matolay Béla, főszolgabíró. Az iszákosságról *) és az ellene való védekezésről. II. Az eddig elmondottakból t. hallgatóim úgy gondolom kivették, hogy az alkoholt, a szeszesitaloknak élvezetszer gyanánt való használatát határozottan károsnak tartom, még pedig úgy egészségi, mint társadalom-erkölcsi szempontokból. Ezen álláspontommal szemben szinte hallani vélem a sok ellenvetést. Hiszen lépten-nyomon tapasztaljuk, vagy tapasztalni véljük, hogy a szeszesitalok élvezete nemcsak nem káros, de sok esetben hasznos, sőt szükséges. Nem tartom tehát mellőzhetőnek, hogy az álláspontom ellen felhozható ellenvetéseknek e helyen kissé szemébe ne nézzek. A legelső ellenvetés mindjárt az lehetne, hogy hiszen mi orvosok magunk ajánljuk sokszor a szeszesitalokat, még pedig nemcsak mint köz- vetetlenül ható gyógyszert, hanem úgy is, mint hoszasabban alkalmazandó életrendi hatányt. Hát igenis rendeljük, de mindég csak bizonyos öntudatos céllal, bizonyos jól megfontolt javallat alapján; és e rendelkezéseinknél is mindég ugyanazon ismert élettani hatásait tartjuk szem előtt, amelyek nagyban és tartósan használva a szeszt ártalmassá, károssá minősítik. Hiszen rendelünk mi a szesznél erősebb mérgeket is bizonyos javallatokra, még pedig sokszor igen- nagy haszonnal, de azok mégis csak mérgek maradnak. Egy másik ellenvetés az lehetne, hogy a munkásember nem lehet el szesz nélkül, bár mit tartunk is ez anyag relől, mert ez fokozza munkaerejét, sőt azt is eszközli, hogy mellette kevesebb tulajdonképeni tápszerre van szüksége. Hát ez az ellenvetés, t. hallgatóság, teljesen tarthatatlan. Már előbb is rámutattam, hogy az előérzetnek az a szubjektív fokozódása, amit az az alkohol előidéz, épen mert csupán csak szubjektív, egyúttal látszólagos és mulékony is, közvetetlen követője pedig ennek is, mint minden túlfokozott ingernek az ellankadás, az elpetyhiidés. Hogy pedig tápszerkimélő, tánszer-megtakaritó anyag lenne a szesz, az az állítás sem állhat meg. Mert még ha igaznak bizonyult volna is be, amint nem bizonyult, Justus v, Líebignek a hires kémikusnak az a felvétele, hogy a szesz a testben, úgynevezett lassú elégés által szénsavvá és vízzé bomol ván fel, tulajdonképen ugyanazon a kémiai folyamaton esik át, amelyen a lélekzés és melegképzés életfolyamata közben a testnek és vérnek széntartalmu alkotórészei, és hogy e szerint amidőn szeszt veszünk be tulajdokép nem teszünk egyebet, mint megkíméljük vele azt a tüzelő anyagot, amelyet nélküle saját szervezetünkben bennlevő készletünkből kellenne fogyasztanunk. Mondom, még akkor sem áshatna meg, mert a test erőkészletét nem a szén, hanem a Jégenytartalmu tápszerekből meríti, légenyt pedig szeszszel nem viszünk be testünkbe. De tegyen kísérletet bárki két mnnkással, táplálja az egyiket jól huss?!, vagy egyébb jól tápláló ételekkel és ne adjon neki egy csepp szeszt sem ; a másiknak azonban adjon szeszes italt, de csak kevesebb tápláló ételt: az első munkás bizonyára jobban és tovább fogja győzni a munkát. Ép ily kevéssé állhat meg az az ellenvetés is, hogy nagy hidegben a test melegének fenntartására vagy pótlására szükséges a szesz ; mert az általa e’őidézett melegségérzet nem valód’, az ezt nyomban kisérő lankasztó, bóditó hatás pedig csak még fogékonyabbá tesz a hideg káros hatása ellen. Valamennyi sarkvidéki utazó károsnak, sőt veszedelmesnek tartja nagy hidegben a szeszt bármily alakban; de a mi éghajlatunk alatt is sokszor tapasztalható tény, hogy kemény hidegben a megfagyás veszedelmének sokkalta inkább kiteszi magát a gyalog utazó, ha szeszt élvez. így és ehez hasonlóan cáfolhatók meg mindazon látszólagos érvek, amelyek a szeszesitalok szükséges volta mellett felhozhatók, úgy hogy bármely oldalról tekintve a kérdést', mindég csak oda jutunk, hogy a szesz az emberi szervezetet mélyen megtámadó méreg, amely néha gyorsan, többször lassan, de mindég biztosan hat, kártékony hatása soha el nem marad Hogy ez igy van, azt nagyon jól tudják az életbiztosító társulatok is, amelyek pedig az átlagos élettartam pontos kiszámításai alapján teszik *) A zemplénvármegye! orvos-gyógyszerész egyesület által rendezett népszerű ismeretterjesztő esték sorozatában folyó hó 6-án felolvosta Dr. Ral3Z Gedeon, tb, várm. főorvos. Szerk. I- oly tatás az első mellékleten.
