Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

TETiÖIBÉTö •^kcSaRHIRKSB 1939 JÚLIUS 2, VASÁRNAP Rendelet a bércséplőipar gyakorlásáról Budapest, július 1. A Budapesti Közlöny holnapi számában a bércséplőipar gyakorlá­sáról szóló rendelet fog megjelenni. A ren­delettel kapcsolatban illetékes helyről az alábbi tájékoztatást adták ki: A 32.859/1939. számú' rendelet szerint a bércséplőipar gyakorlására csak az kaphat iparigazolványt, aki — az ipar gyakorlásá­hoz megkívánt általános kellékeken felül — vagy lokomobil- és cséplő gépkezelői tanfo­lyam, vagy a cséplő- és vetömagtisztító gép­kezelői tanfolyam vagy a földmivelésüg yi miniszter engedélyével rendezett mezőgazda­sági gépkezelői tanfolyamok valamelyikének sikeres elvégzését és községi elöljárósági bi­zonyítvánnyal azt a körülményt igazolja, hogy legalább három hónapon át cséplési gyakorlatot folytatott. Az, akinek kovács-, szerszámkovács- vagy a lakatos (mülakatos, Szeibert: Munkanélküliség és napszámbér a mezőgazdaságban A fenti címmel hosszabb tanulmányt írt Szeibert János dr. egyetemi magán­tanár, földmívelésügyi miniszteri titkár. Könyvnek beillő tanulmányában a ren­delkezésére álló, hivatalosan gyűjtött, de eddig fel nem dolgozott adatok alapján tárgyilagosan igyekszik megvilágítani közgazdasági . és mezőgazdasági társada­lompolitikánknak két nagyjelentőségű kér­dését: a mezőgazdasági munkanélküliséget és a mezőgazdasági napszámbért. A mező- gazdasági munkanélküliségnek és a mező- gazdasági napszámbéreknek az utóbbi négy, illetőleg hat évben bekövetkezett változásairól, alakulásairól, a gazdasági és leóciális élet egyes jelenségeihez való kap­csolatairól törekszik tanulmányában helyes jrépet nyújtani s az aprólékos munkát igé­nyelt adatfeldolgozással és tárgycsoporto­sítással, a gazdasági és szociális összefüg­gések keresésével e két nagyjelentőségűi szociális problémát valóban sikerült is tanulmányában tiszta megvilágításba he­lyeznie. Szeibert dr. tanulmányának elő­szavában leszögezi, hogy munkája kizáró­lag a megismerés célját szolgálja s a kö­vetkeztetések levonását az illetékes kor­mánytényezőkre, az elméleti és gyakorlati közgazdasági szociálpolitikai szakembe­rekre bízza. Tanulmányának bevezető ré­szében az adatgyűjtés forrásait és módsze­rét tárja fel, majd hosszabb fejezetben foglalkozik a mezőgazdasági munkanélkü­liség sajátosságaival s igen helyesen mu­tat rá többek között arra, hogy mezőgaz­dasági munkanélküliségünk elsősorban strukturális jellegű, azaz mezőgazdasági termelési rendszerünk jelenlegi szerkezeti felépitettségéből származik. Ezután be­hatóan, statisztikai adatokra támaszkodva, részletesen elemzi a mezőgazdasági mun­kanélküliség országos alakulását és hosz- szabb fejezetet szentel a munkanélküliség havonkinti s külön a megyénkinti alakulá­sának. A belső mezőgazdasági munkásván­dorlás és a munkanélküliség kérdésének beható taglalása után elemzi a birtok- viszonyok és a mezőgazdasági munkanél­küliség, valamint ez utóbbi és a mezőgaz­dasági népsűrűség közötti okozati össze­függéseket. Tanulmányának második részét a mező- gazdasági napszámbérek kérdésének szen­teli. Rámutat a mezőgazdasági napszám­bérek jelentőségére s vázolja a mezőgaz­dasági napszámbérek országos átlagának, valamint havonkinti és megyénkinti alaku­lását. Külön fejezetet szentel a munkanél­küliség és a napszámbér közötti összefüg­gésnek s arra a megállapításra jut, hogy a mezőgazdasági napszámbérek magassága és a munkanélküliség mérve között feltét­len összefüggést megállapítani nem lehet, mert a mezőgazdasági napszámbérek ki­alakulására a munkanélküliségnél is dön­tőbb tényezők hatnak, mint pl.' a birtok- viszonyok, az ipari munkabérek alakulása, az egyes vidékek termelési viszonyai és rendszerei, a megélhetési költségek, a nép igényessége stb. Ezek után azt a kérdést épületfelvasaló és géplakatos) ipar önálló gyakorlásához szükséges képesítése van, az előző bekezdésben felsorolt tanfolyamok va­lamelyikének sikeres elvégzésén felül csak egyhavi cséplési gyakorlatot tartozik' községi előljárósági bizonyítvánnyal igazolni. Ezek a rendelkezések a cséplőgépek kezelésére irány­adó szabályokat nem érintik. Azok, akik a bércséplőipar gyakorlására a rendelet ha­tálybalépése előtt nyertek iparigazolványt, iparukat továbbra Is gyakorolhatják. A tervezet rendelkezései önként értetődően csak az iparszerű cséplés, vagyis a bércsép- lés gyakorlására vonatkoznak, mivel annak a mezőgazdasági termelőnek tevékenységét, aki kizáróan vagy túlnyomórészt saját ter­ményeit csépeli ki, az ipari közigazgatási jogelvek szerint nem lehet iparűzésnek te­kinteni. elemzi, hogy a legkisebb mezőgazdasági napszámbérmegállapításnak van-e hatása a fizetett napszámbérekre és ha igen, ez a határ miként jelentkezik? — Nézetünk szerint Szeibert dr. tanulmánya, annak ellenére, hogy a következtetések levoná­sától eltekint, — teljes értékű, úttörő munka, amelynek az illetékesek nagy hasz­nát vehetik s nem hallgathatjuk el, hogy erre a tanulmányra különösen nagy szük­ség van ma, amikor a benne érintett két nagyjelentőségű kérdést igen gyakran cél- satos beállítással viszik az érdekeltek s a nagyközönség elé. (p. z.) (—) Befejezés előtt a német-francia gaz­dasági tárgyalások. Párizsból jelentik: A német-francia gazdasági tárgyalások befeje­zése közvetlenül küszöbön áll. Félhivatalos francia helyen megerősítették ezt az értesü­lést. A francia forrásból szerzett értesülés szerint a megkötendő új gazdasági egyez­ményben a kölcsönös árukontingenseket a jelenlegi szükségleteknek megfelelően álla­pítják meg. | (—) Gazdasági egyezmény ft Cseh-morva védnökség és Portugália között. Lisszabon­ból jelentik: A német és a portugál kormány között a cseh-morva védnökség és Portugá­lia közötti gazdasági kapcsolatok szabályo­zásáról folytatott tárgyalások pénteken este egyezmény létesítésével végződtek. Az egyez­mény értelmében július 15-töl kezdődöleg a birodalom és Portugália között fennálló gaz­dasági szerződéseket elvileg a cseh-morva védnökség területére is alkalmazzák. (—) A nemzetközi kereskedelmi kamarák kongresszusának általános határozata. Ko­penhágából jelentik: A nemzetközi kereske­delmi kamara a kopenhágai kongresszus be­fejező ülésén 30 határozatot fogadott el, amelyek között a legfontosabb az úgyneve­zett általános határozat. Ebben a kongresz- szus Németország, Franciaország, Nagybri- tannia, Olaszország, Japán és az Egyesült államok kormányának azt javasolják, hogy országaik gazdasági és pénzügyi helyzetének vizsgálata után gazdasági szakembereik ál­tal tervet dolgoztassanak ki avégböl, hogy az összes országok Igazságosan részesedje­nek a föld segítő forrásaiban. A határozatot egyhangúlag elfogadták, csupán az indiai küldöttség tartózkodott a szavazástól. (—) Bevezetik Németországban az áru­szállító vállalatok számára a háborús veszély elleni biztosítást. Berlinből jelentik: A „Deutsche Allgemeine Zeitung“ híradása sze­rint rövidesen Németországban is bevezetik a háborús veszély ellen való biztosítást az áruszállító vállalatok számára. Ezt a bizto­sítási intézményt más országokban már ré­gebben bevezették és most a német biztosító Intézetek csoportja is elhatározta, hogy a vállalatoknak megadja ezt a lehetőséget. (—) Pályázat a magyar nemzeti jövedelem számítást módszerének megállapítására. A Magyar Statisztikai Társaság pályázatot hirdet. A pályatétel a magyar nemzeti jöve­delem számítási módszerének vagy a magyar adóstatisztika rendszerének a megállapítása. A pályázat határideje 1941 március 1. A pályadíj 1500 pengő, amelyet a Társaság csak akkor ad ki, ha a pályamunka abszo- lutértékü és a két tudományos kérdés vala­melyikét előbbre viszi. A munkánál a Ma­gyar Statisztikai Szemle 1938. évi 5—6. szá­mában közölt szempontokat lehetőleg figye­lembe kell venni. A pályázaton benyújtás nél­kül is részt vesz minden olyan a szóban- forgó tárgykörrel foglalkozó munka, amely a pályázat kihirdetésének napja, 1939 június 22. és a benyújtási határidő között Magyar- országon nyomtatásban megjelenik és könyv­piaci forgalomba kerül. A közzé nem tett munkát a Társaság titkárságához (Buda­pest, II., Buday László-u. 1.) kell eljuttatni. A pályázat eredményét a Magyar Statiszti­kai Szemle fogja közölni. (—) Életbelépett a magyar-lengyel keres­kedelmi egyezmény pótmegállapodása. A Budapesti Közlöny közli a kormány rendele­tét a magyar-lengyel kereskedelmi egyez­ményhez tartozó VI. pótegyezmény ideigle­nes életbeléptetéséről. A pótjegyzőkönyvet 1939. június 22-én Írták alá Varsóban. Ren­delkezései július elsejével lépnek ideiglene­sen hatályba. (—) Uj francia-török kereskedelmi egyez­ményt kötnek. Párizsból jelentik: A francia fővárosban a legközelebbi napokban francia­török gazdasági tárgyalások kezdődnek. A tárgyalások lefolytatására török gazdasági küldöttség érkezik Párizsba. A tárgyalások célja egy új francia-török kereskedelmi egyezmény megkötése. (—) Német érdekeltségvállalás az egyet­len tisztán román kézben lévő petroleumvál­talatnál. Bukarestből jelentik: Az egyetlen, tisztán román kézben lévő petroleumvállalat, a Credutil Minier, szerződést kötött egy né­met pénzcsoporttal a társaság olajforrásai­nak közös kiaknázása érdekében. A társaság olajforrásai Moreni közelében vannak. (—) Kevesebb lesz Románia búzatermése az eddigi becsléseknél. Bukarestből jelentik: Románia idei búzatermése nem lesz olyan ngy, mint eddig várták. A „Timpul“ közli a földmívelésügyi minisztériumhoz közelálló körök legújabb becslését, amely szerint a rendkívüli forróság és a rozsdakárok követ­keztében nem lesz olyan nagy a termés, mint még rövid idővel ezelőtt remélték. A búzatermést 330.000 vagónra becsülik, amely­ből a belföldi szükséglet céljaira 300.000 vá­gón lesz szükséges. Kivitelre 30.000 vágón kerül és a tavalyi termésből fennmaradt 50.000 vágón. (—) Csökken Románia petroleumterme- lése. Bukarestből jelentik: Az év első három hónapjában a romániai petroleumforrások napi termelése átlagban 1750 vágón volt. Áprilistól kezdve a termelés napi 1750 vágón alá süllyedt. A belföldi fogyasztás körülbe­lül napi 700 vágón. Szakkörökben gyors In­tézkedéseket követelnek a termelés további csökkentésének megakadályozására. (—) Tíz uj kartel alakul az idén Jugo­szláviában. Belgrádból jelentik: Az elmúlt év végéig a kereskedelmi minisztériumban 86 kartelt tartotak nyilván. Az idén tíz újabb kartel alakult, közöttük az óbecsei és a zen- tai pékek kartelje. Még néhány kartel be­jegyzési kérelme van a minisztériumban, űpdiogy a kartelek száma rövidesen eléri a százat. Tőzsdék, piacok zürichi árfolyamok Zürich, július 1. (Záróárfolyamok): Párizs 11.75%, London 20.77%, Newyork 443 öt­nyolcad, Brüsszel 75.45, Milánó 23.34, Amszterdam 235.55, Berlin 178.06, Stock­holm 106.95, Oszló 104.40, Kopenhága 92.75, Szófia 5.40, Varsó 83.62, Prága 15.10, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bu­karest 3.25, Helsinki 0.15, Buenos Aires 102 hétnyolcad, Jokohama 121%. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: LANYHA. A gabonatőzsde készárupiacán az irányzat ellanyhult. A gabonapiacon az árak nem változtak. A zab 30, a takarmányárpa 25 fillérrel olcsóbbodott. 150 q kukorica 5 fil­lérrel javult áron kelt el. — A határidős- piacon az augusztusi kukorica 18 fillérrel gyengült. Kukorica: augusztusra 17.02, 17.00, zárlat 16.98—17.00. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki 77 kg-os 19.55—19.75, 78 kg-os 19.75—19.95, 79 kg-os 19.95—20.15, 80 kg-os 20.05—20.25, felsötiszai 77 kg-os 19.40— 19.60, 78 kg-os 19.60—19.80, 79 kg-os 19.80 —20, 80 kg-os 19.90—20.10, duna-tiszaközi 77 kg-os 19.40—19.60, 78 kg-os 19.60—19.80, 79 kg-os 19.80—20, 80 kg-os 19.90—20.10, fejérmegyei 77 kg-os 19.65—19.75, 78 kg-os 19.85—19.95, 79 kg-os 20.05—20.15, 80 kg-os 20.10—20.25, dunántúli 77 kg-os 19.60— 19.70, 78 kg-os 19.80—19.90, 79 kg-os 20— 20.10, 80 kg-os 20.05—20.20. Rozs: pest- vidéki 13.10—13.30. Takarmányárpa: közép- minöségü, új 14—14.50. Zab: elsőrendű 22.20— 22.35, középminőségü 22—22.20. Kukorica: tiszántúli 16.65—16.80. őrlemények: korpa 33.50—13.65, 8-as liszt 15.60—16. Kukorica: 150 mm Szolnokon át 16.80 bpestl paritás. Repce: 150 mm júl. 10. 24.75, 150 mm júl. 10. 14.75 Rákospalota. Muhar: 3 mm 25.— Szeged, 30 mm 22.75 Dunántúl, 10 mm 24.— Bpest, 10 mm 26.— Bpest, 10 mm 27.— Bpest. Csillagfürt: 120 mm 16.75 Z.-Szent- jakab. A BUDAPESTI VASARCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI: Kielégitó' fölhozatal, élénk forgalom mel­lett ma a következő árakat (zárjelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: Rostélyos és felsál 160—240, leveshús (fartő, tarja, szegye) 120—200. Borjúhús: Comb 280 —340, vésés 168—180, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—180, eleje 100—160. Sertéshús: Karaj 220—270, tarja, comb 140—212, olda­las 128—164, zsfrszalonna 136—148, sertés­háj 150—160, sertészsír, budapesti 148—164 Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, öz 1 kg 40—500, fácán 1 drb 200—250, fenyves­madár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (130—140), csirke, rántanivaló 1 drb 200 —300, 1 kg (170—200), ruca, hízott 1 kg (140—150), lúd, hízott 1 kg (150), pujka, hízott 1 kg (110). Vágott: tyúk 1 kg 150— 190 ( 120—170), csirke, rántanivaló 1 kg (180—270), ruca, hízott 1 kg 140—200 (100 —160), lúd, hizott 1 kg 140—190 (110— 160). Tojás: Teatojás válogatott drb 8—9, kg 140—150, ládaáru (122—145), főző- és aprótojás drb 7—8, kg 130—-145 (116—135). Halak: Ponty, élő 120—200, szeletelt 90— 150, jegelt 100—120. Tejtermék: Tejföl (90— 100), teavaj, tömbben (290—300), pasztőrö­zött (320—330), sovány tehéntúró (40—56). Zöldségfélék: Vegyes zöldség zöldjével (5— 10), kalarábé drb (1—3), karfiol, hazai, le­véllel (-20—40), vöröshagyma, érett, makói 16—25 (9—11), zöldjével (1—4), fokhagymái (10—20). Káposztafélék: Fejegkáposzta, ha­zai (3—6). kelkáposzta (5—10), fejessaláta (2—6). Burgonya: Uj 8.5 (9—11). Főzelék­félék: Főzeléktök 4—10 (2—4), hónaposre­tek (4—6), zöldpaprika, apró (2—3), tölteni- való (4—-14), paradicsom, hazai (80—150), vajbab, hazai (10—14), zöldborsó, hazai 30 —48 (16—32), zöld tengericsö (6—7), var­gányagomba (80—100), csiperkegomba (120 —-180), uborka 22—30 (14—20), paraj, tisztí­tott (12—30), sóska, közönséges (10—20), Gyümölcs: Alma, közönséges (20—30), körte, közönséges (18—26), cseresznye 24—100 (12—70), meggy (14—45), barack, kajszi 24:—96 (12—36), barack, őszi 40—140 (20— 100), málna 50—70 (30—55), szamóca (20— 50), ribizli (18—24), egres 20—36 (10—26), Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400— 420), édesnemes (360—380), félédes, gulyási (320), mák, kék (144), bors (440), szegfü- bors (660), janin rizs (66—68), Karolin rizs (92—100).-f- LISZTARAK. A budapesti lisztárjegyzq bizottság árjegyzései (az 1938. évi gaboná­ból készült őrlemények): Búzaliszt: dara 36.75— 38, Ogg 35.75—37, Og 35.75—37, Of 35.75— 37, 2gg 35—35.75, 2g 35—35.75, 2f 35—35.75, 4-es 32.75—34, 5-ös 30.50—32, 6-os) 26—29, 7-es 19—21; rozsliszt: 0-ás 27.25—29, O/I-es 24.50—26, I-es 18.75—20.50, II-es 17.25 —20.50. i + SERTÉSVASAR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 126 darab. AZ irányzat változatlan. Arak: uradalmi zsír­sertés páronkint 340 kg-on felül 104, szedett- sertés I. 96—101, II. 90—94, III. 80—82 fil­lér kilónként. + ERÖTAKARMANYPIAC. Arak q-ként kicsinyben Budapesten. Arpakorpa 14.60, borsóhéj 18, búzakorpa 13.50—14, búzatakar- mányliszt 15.50—16, napraforgópogácsa 14.50, kókuszpogácsa 13.75—14.25, repcepogácsa 12 —12.50, lenmagpogácsa 16—16.50, szárított répaszelet 12.50, rozskorpa 13.50, melasse 10, halliszt 45.-f MAGPIAC. Az utolsó napok kedvezd időjárása a bíborheréböl a kínálatot meg­indította és az árak állomás paritásban 50 pengő körül vannak. A tengerentúli placo. kon a francia verseny jelentkezett s az ér­dekeltségek a vásárlások tekintetében tar­tózkodók. A terméskilátások javultak. Szö- szös bükkönyből jelentkezett kínálat 40—41i pengős árbau állomás paritásban, új áruban, Muharmagot utánvétes céljára keresnek, bel­földi készlet nincs. Az olajmagvak piacát! a repcében a kínálat élénk, a minőség igen jó és belföldi oljagyártási célokra igen szá­mottevő tételek történtek. Export más kül­földi piacok versenye következtében még uem indulhatott meg. A hüvelyesek piacai üzlettelen, a terméskilátások úgy borsóban- mint babban igen kedvezőek és amennyiben az időjárás rosszabra nem fordul, igen jó ter­mésre van kilátás. Cjtermésü mákot 90 pengő körüli állomási áron kötöttek. Arak helyt vidéki vasútállomás 100 kg-ként mi­nőség szerint: Muharmag 27—29, csillag- fürt 12.75—13.25, repce (olajgyári paritás)] 24.75— 25, tökmag uagy 27—28, tökmag kicsi 24—25, őmák, uradalmi, kék 120—125, + TENYÉSZÁLLAT- ÉS JARMOSÖKÖR- VASAR. la belföldi jármosökör és beállítani való tinó (tarka) 54—58, u. a. fehér 56— 60, 1 és % éves üszők 50—55, 1 és % évea tinók 50—55, friss fiatal fejőstehén 75—95, külföldnek megfelelő prima fiatal ürük da­rabonként 50 kg 44—48, u. a. bárány páron­ként 80 kg 50—55 fillér. Valamennyi gazda­ságban etetés-itatás után mázsáivá 3 kg súlylevonással. + GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGPIACOK, A barackvásárlás 25 filléren indult. Néhány tétel vásárlása után azonban a barack ára 20 fillérre esett, még későbben pedig az egyik nagycég már 15—16 filléres áron vá­sárolt. A tegnapi nap folyamán 25 vagon meggyet, 9 vágón barackot és 1 vágón zöld­babot szállítottak Németországba. A cseh- morva protektorátusba pedig 1 vágón ubor­kát szállítottak. Arak: kajszinbarack (felho­zatal 978 q) elsőrendű 15—20, másodrendű 10—15, harmadrendű 5—6, korai másod­rendű 8—10, harmadrendű 4—6, cseresznye (5 q) baltavári 15—22, meggy (137 q) első­rendű 40—42, másodrendű 15—20, apró 12— 15, körte apró (17 q) elsőrendű 20, harmad­rendű 10, alma (60 q) vajalma másodrendű 12—16, harmadrendű 8—10, tüköralma má­sodrendű 10—12, harmadrendű 6—8, zöldbab 8—10, salátának való uborka 5—6 fillér kg-ként. Tölteni való zöldpaprika darabonként 5—6, hegyespaprika darabonként 2—3, tök darabonként 6—12, kalarábé csomónként 3— 6 fillér. — Gyöngyös. A cseresznyefelhozatal befejeződött. A gyenge felhozatalt változat­lan árakon vontatott kereslet mellett kizáró­lag belföldi számlákra vásárolták fel. A teg­napi nap folyamán Budapestre 1 vágón és Kassára szintén 1 vágón árut szállítottak. Budapestre ma reggel 8 teherautó és 15 kocsirakomány árut küldtek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom