A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - A MEGÚJULÁS SZÜKSÉGES VOLTA - A megújulási mozgalom és a Hitvalló Nyilatkozat
cselekszik, részben névvel, részben névtelenül. Akiket lehetett igyekeztek elnémítani, félreállítani (pl. Papp Gábor csepeli, vagy a tragikus sorsú Pap Béla karcagi lelkipásztor esete is mutatja). A feszültségek növekedésével közeledett az 1956-os év nyara, amikor az Egyházak Világtanácsa Központi Vezetősége ülését - elfogadva a magyar meghívást - Magyarországon, Galyatetőn tartotta. Nyilvánvaló volt, hogy a külföldi delegátusok közül sokan fogják keresni a kapcsolatot, a találkozási lehetőséget Ravasz Lászlóval. Ezért Pap László javaslatára — nem könnyen ugyan, de végül is - Ravasz meghívást kapott a galyatetői ülésre. Ez ügyben 1956. július 24-én Bereczky Albert és Pap László felkereste Ravasz Lászlót. Ravasz el mondta, hogy mit szándékozik a delegátusok esetleges kérdéseire válaszolni. Bereczkyvel és Pap Lászlóval történt megbeszélés után Ravasz mondanivalóját Memorandum-ban foglalta össze (amit megküldött az AEH-nak és az Egyetemes Konventnek is.) Ebben reális, pontos felmérését adja a Magyar református egyház 1945 utáni helyzetének, életének, körülményeinek, anélkül azonban, hogy ebben egyes konkrét részletekre, személyekre kitért volna, ami nem is tartozott a plénum elé. 1956 nyarán a lelkészértekezletek, egyházmegyei gyűlések, presbiteri határozatok foglalkoztak a református egyház helyzetében. Összeállították a Református Megújulási Mozgalom Hitvallási Tételeit, amelyet 160 lelkész aláírásával felküldtek az Egyetemes Konvent- re. A Konvent elnöksége október 27-re tűzte ki ennek tárgyalását. Ezt azonban az események már elsodorták. 1956. október 31-én a Református Megújulási Mozgalom nevében felkérték Ravasz Lászlót, hogy vállalja a megújulás lelki irányítását. Ravasz előbb hallani sem akart a neki szánt szerepről, majd a rábeszéléseknek engedve Budapestre utazott. November 1-jén a református egyház lelki és szervezeti újjáépítésére Országos Intézőbizottság alakult. Ez mindjárt megalakulásakor kijelentette, "[...] a magyar református egyház zsinata és egyetemes konventje törvényes elnökének ma is dr. Ravasz László püspököt tartja, aki ezekről a tisztségeiről csak politikai kényszer hatására volt kénytelen lemondani. Az Intézőbizottság ugyanígy megállapította, hogy a dunamelléki református egyházkerület törvényesen megválasztott főgondnoka dr. Kardos János, aki annak idején a szavazatok abszolút többségét elnyerte, de akit tisztségének gyakorlásában azon a címen akadályozott meg a politikai hatóság, hogy dr. Ordass Lajos evangélikus püspök védője nem lehet református egyházkerületi főgondnok." Az Intézőbizottság ezután felkérte Ravasz László püspököt, hogy Kardos János főgondnokkal együtt a magyarreformátus egyház legfelsőbb irányítását vegye át. Ravasz László vállalkozott arra, hogy addig is, amíg a Zsinat és a Konvent törvényes elnökei Budapesten a vezetést törvényesen gyakorolhatják, a református egyház lelki irányítását átveszi Kardos Jánossal és Pap Lászlóval együtt. Az Országos Intézőbizottság felhívására egymás után adták be lemondólevelükét a korábbi egyházi vezetők. (Ezek igen sok részletre 136
