A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - MEGTORLÁS ÉS „KONSZOLIDÁCIÓ
világítanak rá a korábbi évtized történetéből. - Közzétételük folyamatban van, részben már meg is történt.) 1956. november l-jén Ravasz László rádiószózatban ("A magyar reformátusok szava") fordult az ország népéhez, rendre, higgadtságra, nyugalomra intette a lakosságot. November 13-án körlevelet intézett a presbitériumokhoz és a lelkipásztorokhoz. Ebben kifejtette, hogy miért volt szükség az Országos Intézőbizottság létrehozására, mit akar a Megújulási Mozgalom, és azzal kapcsolatos állásfoglalásra kérte a presbitériumokat és óva intett mindenkit; "óvakodjunk minden indu- latosságtól". A Református Megújulási Mozgalom tételeit Ravasz átdolgozta, ami "A Magyarországi Református Egyház Útja — a Református Megújulási Mozgalom programja" címen vált ismertté, s amelyet 1956 karácsonyán egy körlevél kíséretében terveztek szétküldeni. A Megújulási Mozgalom egyetlen ponton sem kérdőjelezte meg az 1948. október 7-én aláírt "Egyezmény" pontjait, azokat tényként fogadta el, hanem annak megtartásához akart visszatérni, az attól való eltéréseket akarta korrigálni (pl. az iskola-kérdésben). A presbitériumok állásfoglalásai, a Megújulási Mozgalomhoz való csatlakozásuk rendre érkeztek az Intézőbizottsághoz még 1957 elején is. A sortüzek következtében a budapesti református teológusifjú- ság soraiból ketten áldozatul estek; Magócsi István IV. és Herczeg Lajos II. éves hallgatók, akiket humanitárius szolgálatuk végzése közben ért a halálos lövés. MEGTORLÁS ÉS „KONSZOLIDÁCIÓ” 1957 januárjában az államhatalom felfüggesztette a gyülekezési szabadságot38. Az AEH 1957. január 14-én rendeletet adott ki arról, hogy minden egyházi gyűléshez és rendkívüli összejövetelhez, valamint minden sokszorosítványhoz, körlevélhez, ezentúl az ÁEH előzetes engedélye szükséges. Majd meghozták az 1957:22. sz. törvényerejű rendeletet "az egyes egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásról". A Megújulási Mozgalom működését lehetetlenné tették, intézkedéseit, eredményeit felszámolták, egyes exponensei ellen eljárást indítottak, felelősségre vonták (némelyeket letartóztattak, bebörtönöztek), az 1956 október végi - november eleji lemondásokat semmisnek tekintették, a korábbi vezetők nagy részét visszahelyezték előbbi tisztségeikbe. 1957. december 30-án a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa "az ellenforradalom alatt a népi hatalom mellett tanúsított bátor helytállásért és az azóta eltelt egy év alatt szocializmust építő hazánk és népünk érdekében a békemozgalom területén, valamint az állam és az egyház jó viszonyának érdekében kifejtett áldozatos munkásságért több egyházi személyt a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntetett ki." A református egyházból 38 Az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének előterjesztéseit és a Magyar Szocialista Munkáspárt határozatait - egyebek között - közölte a "Mindszenty és a hatalom" című összeállítás (Lex Kft. Bp. 1991.). — Az egész kérdés monografikus feldolgozása folyamatban van. 137
