A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - ENYHÜL A SZORÍTÁS
a Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozatát Bereczky Albert püspök, a zsinat és a konvent lelkészi elnöke, III. fokozatát dr. Bartha Tibor debreceni lelkipásztor, teológiai professzor és dr. Pákozdy László Márton debreceni teológiai professzor, IV. fokozatát Hajdú Péter Bu- dapest-déli esperes, Szamosközi István Budapest-északi esperes, a Reformátusok Lapja felelős szerkesztője és kiadója és Nyáry Pál somogyi esperes, egyházkerületi főjegyző, V. fokozatát Huszti Kálmán lelkész, a konventi iroda egyházközi kapcsolatok csoportjának vezetője, az Országos Béketanács Református Bizottságának ügyvivő titkára kapta. Rajtuk kívül kitüntetésben részesült több római katolikus, evangélikus, baptista és izraelita egyházi személyiség. A kitüntetett egyházi személyek nevében Bereczky Albert mondott köszönetét a kitüntetés alkalmából, amelyet "Szeretjük szocialista hazánkat úgy, hogy látjuk és szeretjük benne a népet" cím alatt a Reformátusok Lapja teljes terjedelmében leközöl39. Gulyás Lajos levéli lelkipásztort 1957. december 31-én kivégezték. A "rend" lassan "helyreállt". A "keskeny út" teológiáját felváltotta a "szolgálat teológiája"40. Az egyház szolgálatának területe, - úgy tűnt - tovább szűkül. Az intézményes diakónia területén az "elidiótásítás" folyt, vagyis az egyház intézményes diakóniája csak a magatehetetlenekkel foglalkozhatott, akikben nem tudott "kárt tenni", - az egyetlen kőszegi csecsemő otthon kivételével (amely tudvalévőén a nyugati határszélen fekszik és mintegy "kirakatban" volt) csak fogyatékosok és idősek otthona maradt egyházi kezelésben. - 1958-ban megalakult a Keresztyén Békekonferencia, amelynek a Magyarországi Református Egyház "alapító tagja" lett. 1957-1958-ban újabb ébredési hullám indult az országban, amelyet "szabolcsi ébredés" néven szoktak emlegetni. Ennek, és az egész "ébredéstörténetnek" külön tanulmányt kívánunk szentelni. 1967-ben az "alkotmányozó" debreceni zsinat 400 éves fordulójára kiadott Zsinati Tanítás és a Studia et Acta Ecclesiastica tanulmánykötet-sorozata, különösen annak V. kötete semmiben sem különbözik a korábbi korszak szemléletéből, amelynek szellemi atyja Bartha Tibor debreceni püspök. ENYHÜL A SZORÍTÁS Az 1970-es évek végén mintha egy kicsit tágabb tér adatott volna az egyház tevékenységére. Lehetőség nyílt a külföldi ösztöndíjakra is. 1978-ban megnyílt a teológiai akadémiákon a levelező oktatás (ami csak mint lehetőség érdemel itt említést, mivel nem vált be, megszűnik 1994-ben). Miután egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a marxista- ateista ideológia mind a társadalomban, mind a nevelés terén csődbe jutott, az egyház engedélyt kapott az iszákosmentő misszió újraindítására (1981) és a kallódó ifjak közötti szolgálatra (1984), később több 39 Reformátusok Lapja 1958. 2. sz. 1. 40 E témakörben is tanulmánykötet készül, a teljességre törekvő szöveggyűjteménnyel. 138
