Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Horváth Krisztina: Protestantizmus Magyarországon a felvilágosodás korában
Protestantizmus Magyarországon a FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN Horváth Krishna A XVIII. század elején szinte egy csapásra hatolt be a magyar szellemi életbe a francia felvilágosodás eszmeköre. Az 1789-es forradalom türelmeden mohósággal akarta életbe léptemi a felvilágosodás társadalmi és politikai eszméit. Legfőbb szülőoka az egyházi tekintélytől mentes független gondolkodás kifejlődése volt. Az új eszme a XVIII. század derekáig szinte valamennyi európai művelt államban meghonosult. A római katolikus egyház addigi gazdasági túlerejét és nagyhatalmú politikai befolyását megtörte. Mindennek következtében lehetetlenné vált a papság addigi kizárólagos uralma és hatást gyakorolt az akkori állami életre is. A felvilágosult abszolutisták azt vallották, hogy az államban nem feltétlen szükséges egy vallásnak uralkodnia, ezért nem üldözni kell a vallásokat, hanem a közrend fenntartása végett megrendszabályozni azokat. A korszak elején a protestantizmus háttérbeszorított, elnyomott egyház volt, melyet állami támogatások helyett inkább megsemmisíteni igyekeztek. Fordulatot, az emberiség lelkiismeretének felébredése, egy szellemi mozgalom jelentett számára. Rokonszenvet tudott maga iránt ébreszteni, abban, akitől az akkori hatalmi viszonyok megváltozását remélte.1 A felvilágosult szellemű II. József Türelmi rendeletének ismertetése előtt III. Károly vallásügyi törvényhozásáról kívánok szólni. Magyar állami egyházpolitika III. Károly uralkodása alatt Az 1711-es szatmári béke egyik pontjában az uralkodó ígéretet tett az ország törvényes vallási szabadságának fenntartására a jogos egyházi javadalmak birtoklásával együtt. Ugyanakkor az 1714-1715. évi országgyűlésen kizárta a vallási sérelmek tárgyalását, noha másfelől megígérte rendszeres orvoslásukat. Külön vallásügyi vegyes bizottságok is küldettek ki e célra, az ügy mégis lassan haladt, mert ahogy akkoriban mondták az „eretnekek ostora” vagyis a helytartótanács és a főpapság egyik akadályt a másik után gördítette útjába. Az áldatlan helyzetet a király úgy próbálta megoldani, hogy rendeletileg szabályozta a vallásügyet. Politikai belátásból legalább a törvényszabta létlehetőség minimumát szerette volna biztosítani protestáns alattvalói számára. 1 1 A türelmi rendelet, II. József és a magyar protestantizmus. írta: Mályus Elemér, Kiadja a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, Budapest, 1938. 89
