Sárospataki Füzetek 5. (2001)

2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Barcza József: Rohoska József progresszív nézetei 1918-1919-ben

Barcsa József

nemzetnek a nyakára teszi sarkantyús lábait." Ellenben arra kell törekedni, hogy a nemzetek „büszkén és boldogan" egyaránt elmondhassák: „nincs nálunk sötétség és butaság... nincsenek betegek és nyomorultak gyógyítás nélkül, nincsenek özvegyek és árvák vigasztalás nélkül, nincsenek rongyosak meleg ruha nélkül, nincsenek éhezők falat kenyér nélkül". És „lesz még egyszer ünnep a világon", amikor igazi nemzeti büszkeséggel mondhatjuk el a jövőben, hogy nincs éhes, nincs rongyos ember e hazában."33

II. Az őszirózsás forradalom véletlenszerű egybeesés folytán 1918. október 31-re, tehát a reformáció emléknapjára virradólag győzött. Az Ifjúsági Egylet lapja erről így írt: „Megmozdult a népakarat eddig megkötött kereke s első fékevesztett forgásával elseper királyokat és államférfiakat. Zúg, tombol mámorában, hogy ledobva minden kerékkötőt, a népszabadság és népjólét rendes keringésébe menjen át... A reformáció nagy napja íme az általános szabadulás napja lett, bizonyságául annak, hogy az általa hirdetett eszmék és elvek az egész világ újjáalakítására vannak hivatva. Üdvözlégy szabadság szent ünnepe, üdvözlégy független, szabad Magyarország! Lelkünk egész hevével, szívünk minden dobbanásával tied vagyunk magyar nemzeti bizalmon alapuló Nemzeti Tanács!"34

Az ilyen szellemű ifjúság kérte meg Rohoska Józsefet említett 1919. március 15-i beszédének elkészítésére, ami röviddel később a hadiárvák javára „Rohoska József theologiai tanár ünnepi beszéde a népszabadság ünnepén 1919. március hó tizenötödikén a sárospataki ref. Főiskolában" címmel nyomtatásban megjelent.

Korunk pluralizmus fogalmára emlékeztető módon abból indult ki, hogy „a most átélt történelem egyes mozzanatainak s a szemeink előtt folyó események részleteinek megítélésében lehetnek és vannak is közöttünk nézeteltérések... de amiben mindnyájunknak egyeknek kell lennünk... az az öröm, hogy itt, a magyar földön szabaddá lett az ember, - egy magasabb élet színvonalára emelkedett az ember - emberré lett az ember." (4.1.) „Megvalósult a negyvennyolcas eszmény, hogy a

33 Ünnepi gondolatok október hatodikén. Sárospatak, 1906. 6., 10., 12.1.

34 Sárospataki Ifjúsági Közlöny 1918.1-3. sz. 29.1.

38