Sárospataki Füzetek 5. (2001)
2001 / 1. szám - RÉGISÉGEK, EMLÉKEK - Horváth Barna: Pályánk emlékezete VIII.
Horváth Barna denki tudta, hogy a Mikszáth békája jól rátalált, amikor így kurrogott: „Urrak a papok..." De micsoda urak, akik trágyáznak a jószág után, vagy harmados kukoricát vállalnak kapálásra és öltözetüket is ezen tevékenységekhez igazítják. Vásárt járnak és egy kopott micisapkában felülnek a Zetor platójára, vagy szüret idején puttonyoznak, fejükben meg a vasárnapi textust hordják. A szocializmus így dolgozóvá varázsolta az Úr fekete seregét és kezdtük megszokni, hogy a tekintélyt nem adják ingyen, mindenki függ a teljesítménytől. A francia munkáspapok eszméje is azt igazolta, hogy „nem szégyen a munka" és Pál apostol is sátorponyvakészítő volt. Utólag mondható, hogy a gyermekkori piacolás jó előgyakorlatnak bizonyult a majd következő falusi papsághoz, mert az maga volt a mindenesség. Robinsontól már megemlékeztünk, de a robinzonád, mint romantikus kaland, csak most következik. „Magad uram, ha szolgád nincs..." 1963 telén kaptam értesítést a Kerülettől, hogy Igrici község lelkipásztori állása közelesen megüresedik. Sajóvelezd is üresedésben volt, de Benke György, nálam idősebb lévén, már nyilatkozott és elvállalta. A szerencsi segédlelkészségben négy és fél évet eltöltve, vágytam már az önállóságra, de annál nyomosabb ok is volt: 1961. szeptember 23-án házasságot kötöttünk Perjéssy Mártával, aki szintén segédlelkész volt Ondón, Benke Kálmán esperes bátyánk mellett. Velünk is megtörtént az új élet csodája, 1962 augusztusában megszületett első fiunk Adám, aki a huzatos bérelt lakásban eleget fázhatott és a gyakran zárt fedelű gyerekkocsi mélységéből kiáltotta világgá helyváltoztató szándékait. Akkoriban még nagy telek voltak, reggelre fagyosra dermedt konyhánkban a víz. Egyszer még Mádra is kellett a zsenge gyermeket menekíteni. A Pannonia motort, amit karácsonykor leárazva vettünk, időnként kihoztam a kamrából, megtörölgettem és járattam is, siettetni akarván a tavasz eljövetelét. Igrici megállóhelynél leszállva a vonatról, két kilométert kellett gyalogolni a téli pusztaságban. A mezőcsáti kereszteződésnél lekapartam az útról a havat, hogy lássam, hogyan lehet majd motorral közlekedni. Elérve a község határát, már szembetűnt a templom csonka tornya, amin tavalyról maradt gólyafészek emlékeztetett Tompa Mihály gyermekkorának híres madarára, meg a hozzáfűződő 178
