Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 2. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia (3)
2>r..%^nta(MUr VörUneU és kronológia N Jábin, Hácór királya A Hácór királya és szövetségesei feletti győzelemről, valamint Hácór elpusztításáról a Józs 11,1-11 tudósít. Kérdés, hogyan viszonylik a bibliai tudósítás a régészeti leletekhez. Azt már Garstang szondázásai óta tudták (1928), hogy a romok több, tűz által keletkezett réteget tartalmaznak. A legnagyobb rombolás emlékét a XVI. sztrátum vége jelzi, egy méteres hamu és por réteggel. Ez a réteg tartalmazza a középső bronzkor végi várost, s az új kronológia szerint ez lenne az, amit Józsué lerombolt. Az ásatások 1952-ben kezdődtek el újra, a legnevesebb izráeli régész, Yigael Yadinnak a vezetésével, s amit Yigael Yadin halála után Ben-Tor professzor folytatott. 1992-ben felfedeztek egy agyagtábla töredéket, ami nyilvánvalóan a XVI. sztrátumhoz tartozott. Egy levélről van szó, amit Ibni Addunak írt egy bizonyos Irpa. Ben-Tor felismerte, hogy a címzett Hácór királya, aki a levél írása idején uralkodott. Az Ibni név azonos a héber Yabinnal, azaz a bibliai Jábinnal. A középső bronzkori palota romjai között talált agyagtáblán tehát annak a hácóri királynak a neve szerepel, akit Józsué megölt. Összefoglalva: „Az a város, amit Józsué serege lerombolt, a középső bronzkor II B Hácora volt, amit a XVI. sztrátum végén perzseltek fel. Ibni, a középső bronzkori Hácór uralkodója azonosítható Jábinnal, Hácór királyával, akit a Józs 11,10 szerint az izráeliek karddal vágtak le.” (371) Ez is megerősíti, hogy a honfoglalás a középső bronzkorban volt. Siló és a szövetségláda Siló Jeruzsálemtől 30 km-re van, északra. A honfoglalás után itt állították fel a sátorszentélyt, amiben ott volt a szövetség ládája, Mózes törvénytábláival. A silói ásatások elemzése jó lehetőséget nyújt az új kronológia dátumainak felülvizsgálásához. Silóban az első ásatásokat a dánok végezték 1922-ben, majd 1926-tól 1932-ig. A harmadik ásatási sorozat 1981-ben kezdődött, Izráel Finkelstein, tel-avivi professzor vezetésével. Rohl itt azt a módszert követi, hogy közli Finkelstein egyes megállapításait, amikhez rögtön hozzáfűzi a maga véleményét. Finkelstein a tradicionális kronológia talaján áll, így jól kiütközik a tradicionális és az új kronológia közötti különbség. Finkelstein: Silót először abban az időben népesítették be, amit a régészek középső bronzkor II B-nek neveznek. Rohl: Az új kronológia szerint az izráeliek a középső bronzkor II B-ben vonultak be az ígéret földjére. (Ez azt jelenti, hogy a Finkelstein által jelzett első telepesek az izráeliek voltak. 372) Finkelstein: „A középső bronzkori lelet talán legelragadóbb aspektusa az, hogy ezen a helyen már ebben az időben nyilvánvalóan szentély volt.” Rohl: „Valóban volt, mert az izráeliek éppen ebben az időben rendezték be a szövetségláda szent temenoszát Silóban.” (373) 102
