Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 2. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia (3)
•S>ároipalaLi füzeteit Finkelstein: „Siló az izráeliek egyéb szent helyeihez tartozott, amelyeken a középső bronzkortól töretlen kultuszi tradíció létezett, jóval az izráeliek letelepedése előtt, a Kr. e. 12. századtól all. századig. Rohl: „Ezek a szent helyek nem megelőzték az izráeliek letelepedését, hanem Izráel kultúrájához tartoztak. Ők voltak azok, akik a középső bronzkori kultúrájukat a központi hegyvidékről magukkal hozták.” (373) Finkelstein: „Az egész régió embereinek részt kellett venni a silói építkezésen, ez olyan dolog, ami érdekes fényt vet a város jelentőségére, ami talán már a középső bronzkorban kultuszhely volt.” Rohl: „Az izraeli törzsek egész Izraelből eljöttek, hogy összegyülekezzenek a központi szentélynél, amiben ott volt a szövetség ládája. Biztosan összefogtak, hogy megépítsék a temenoszt, és az azt körülvevő nagy falat.” (373) Finkelstein: „Silót a középső bronzkor végén lerombolták. A falakon belül és kívül másfél méter vastag, föld, hamu és kő keverékéből álló réteg van.” Rohl: Az lSám 4-ben leírt esemény az új kronológia szerint a késői bronzkor utáni periódusból megfelel annak a pusztításnak, amit a filiszteusok büntetésként vittek véghez az afeki csata után. (373k) Finkelstein: „Az izraeliek letelepedése Silóban a Kr.e. 12. században kezdődött, a vaskor I kezdetén, miután a romhalom egy ideig lakatlan volt. Ahol csak ástunk, gyakorlatilag mindenütt a vaskor I-ből származó maradványokat találtunk.” Rohl: „Nem a korai izráeli településről van szó, hanem a hely újjáépítéséről, ami I. Jeroboám uralkodása idején kezdődött (lKir 14,2-4), és azután is folyamatosan folytatódott.” (374) Összefoglalva: „A silói szent területen végzett ásatások azt mutatják, hogy az izráeliek ezeket a helyeket a szövetségláda tartózkodási helyeként a középső bronzkorban, és nem a korai vaskorban építették ki.” (374) A sikemi Migdól A Józs 24-ben arról olvasunk, hogy Józsué, élete végén, összegyűjtötte a népet Sikemben. Az összejövetel szövetségkötései és egy nagy emlékoszlop felállításával végződött. A kérdés az, hogy bizonyítható-e az izráeliek korai jelenléte Sikemben, egyezik-e a bibliai tudósítás és a régészeti kutatások eredménye, szinkronizálható-e a kettő? Sikem azonos a mai Nablusszal, pontosabbn: a bibliai Sikem romjait a Teli Balata rejti magában. Emst Sellin 1913-ban kezdte el az ásatást Teli Balatában, azonban a háború kitörése miatt hamarosan abba kellett hagyni a munkát. Sellin 1926-ban és 1927-ben folytatta a feltárást. A munka során feltárt egy hatalmas falat, kapuval együtt. Az impozáns falakon belül jókora feltöltött teraszra bukkant, amin valamikor hatalmas templom állt. A templom méretei lenyűgözőek: a falak 5 méter vastagságúak, a nagy, nyitott cella 13,5 méter hosszú, 11 méter széles, fölötte 6 oszlopon nyugvó tető. A bejáratot két magas torony szegélyezte, erőd jelleget adva az épületnek. Sellin azonnal a Baál Borit (a szövetség Istene) templomával azonosította az épületet, s építését a késői bronzkor kezdetére datálta. Az épület a Bibliában Bét-Millió (Bir 103
