Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 2. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia (3)
^ároipatali .5CizeteL elbeszélésekben is előfordul, nevezetesen, amikor a három hebroni anák uralkodó elűzéséről van szó (Sesaj, Ahiman, Talmaj, Józs 15,13-15), sőt a föld kikémleléséről szóló elbeszélésben is (4Móz 13,1-3.22). Ez ismét jó példának látszott annak igazolására, hogy milyen megbízhatatlan a bibliai tradíció. „Kempinski felismerte azt a lehetőséget, hogy a hebroni Sesaj és a hikszosz kiskirály, Sesi azonos lehet, de csak abban az értelemben, hogy a hebroni hikszosz történet egy darabja valahogyan bekerült abba a biblaiai tradícióba, ami arról szól, hogy Káleb kiűzte Anák fiait Hebronból, „körülbelül 500 évvel azután, hogy Sesi ténylegesen uralkodott.” „A tradicionális kronológia ismét útjában áll a históriai egyidejűségnek. Az új kronológia esetében nincs ilyen probléma: A hebroni bibliai Sesaj és a históriai Sesi valóban azonos, éppen azért, mert a honfoglalás eseményei és a réteg- tani horizont - amit az un. „hikszosz szkarabeuszok” jelölnek meg - egyide- jűek.” (366) Összefoglalva: „A hikszosz uralkodó, Sesi, akinek a neve számos olyan középső bronzkori szkarabeuson rajta van, amelyek Dél-Palesztínából származnak (és a jerikói H 13-as sírból), azonos a bibliai Sesaj királlyal, akinek az izráeli törzsek inváziója elől kellett hazájából (Hebron) elmenekülni, Kr.e. 1410 körül. Az a tény, hogy a Sesi szkarabeuszok Teli el-Adsulban koncentrálódtak, arra utal, hogy Sesaj/Sesi Saruhen felé menekült. Valószínűleg ott építette fel a II. várost és az új királyi rezidenciát (II. palota) Dél-Palesztína korai hikszosz dinasztiája számára, aminek ő volt a megalapítója. (366) Jerikó újbóli benépesítése Garstang a teli esz-szultáni ásatások során kiásott egy nagyobb épületet a domb gerincén. Az épület maradványainak régészeti datálása rendkívül nehéz, de a vélemények általában a felé tendálnak, hogy a legkorábban a késői bronzkor II A-ból származhatnak. Az új kronológiában a késői bronzkor vége ez az idő, amikor Izraelben Dávid és Salamon uralkodott, Thiele kronológiája szerint Kr. e. kb. 1010-931 között. A Biblia a honfoglalás után először csak Dávid korában említi Jerikót. A történetet részletesen a 2Sám 10 beszéli el. Náhás halála után Dávid követeket küldött Hánunhoz, Náhás fiához. Hánun azonban megszégyenítette Dávid követeit: szakálluk és ruhájuk felét levágatta. Dávid utasítására a követek Jerikóban maradtak addig, amíg a szakálluk kinőtt. A szakáll kinövése bizonyára nem egy-két napig tartott. Mindez jól ráillik Garstang „középső épületére”, amit felépítése után hamarosan elhagytak. Jerikó legközelebbi települési szakasza a késői bronzkor II B. Ez kisebb falu lehetett, városfalak nélkül. Erről az eseményről tudósít a már említett lKir 16,34. Mindez Áháb uralkodása idején történt, aki az új kronológia szerint az egyiptomi 19. dinasztia végén, azaz a késői bronzkor legvégén uralkodott. Összefoglalva: Garstang középső épülete Dávid követeinek a lakóháza volt. A késői bronzkor II B-ben épített falu pedig Áháb idejéből való (Kr. e. 850 körül), úgy ahogy erről az lKir 16,34 tudósít. (366-368) 101
