Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)

1892-12-29 / 105. szám

— 151 1. Erdészet és halászat: a) erdészet: 456 tárgy, ; magnemüek, szén, gyökér stb. 991; faipari tárgyak 115; herbáriumok, tervek 16; erdészeti irodalom 4; kitömött állatok 54; madarak 36 ; a fejedelem ornithologiai gyűjteményéből 68 tárgy. b) halászat: eszközök 40; édesvízi halak 45 ; tengeri halak 89 ; halak elkészítve 25 tárgy. c) erdei termények: 55 tárgy. 2. Bányák, kőbányák, földtani rajzok pavíllonja : I. épitő és díszítő anyag 22 kerületből összesen 324 tárgygyal; II. petrografiai gyűjtemények 225 tárgy; DI. ásványtani gyűjtemények 123,; kőszén, barnaszén, és tőzeg 53 tárgy ; IV. palaeontologiai gyűjtemények 474; V. agyagnemüek és vegyesek 16 tárgy; VI. térképek, tervek és irodalom 18 tárgy. 3. Vegyes termékek pavillonja (takarmány, nyersbőrök, bőráruk) 328 tárgy. 4. Népviseletek pavillonja 418 tárgy, továbbá 23 rendbeli hangszer és 20 rendbeli fénykép. 5. Bolgár gazdasági eszközök pavillonja 220 tárgy. 6. Bolgár és idegen gépek pavillonja 50 táigy. 7. Külföldi gépek csarnoka : Grusonwerk 13. B. Wolf Magdeburg 2, Kirchner Ernő 7, G. Schöne 4, Krupp 1 és May far th 28 géppel. 8 Bolgár és külföldi gazdasági gépek csarnoka 27 gép. 9. Borkostoló csarnok 10 czég. 10. A szófiai kerület pavillonja 601 tárgy. 11. A slivnoi pavillon 276 tárgy. 12. A ruscsuki pavillon, 160 mezőgazdasági, 166 ipari és 17 közoktatási tárgygyal. 13. A várnai pavillon 490 tárgygyal. 14. A talar-pazaidsiki pavillon 1319 tárgygyal. 15. A stanimakai pavillon 324 tárgygyal. 16. Karlovo város (Evlog Georgiev) pavillonja 174 tárgygyal. 17. Gabrovo posztóipari pavillonja 5-féle tárgygyal. 18. Kavro D. udvari fényképész pavillonja. 19. A cKrum» bolgár kereskedelmi társaság pavillonja (dohánygyártmányok). 20. Stavridis és Társa dohányáru pavi lonja. 21. A keleti vasutak pavillonja 21 tárgygyal. 22. K. N. Baccaro pavillonja 23 g;i' -asági géppel. 23. Srebrnikoff Testvérek szamokovi lakosok pavillonja (gazdasági, erdészeti és méhészeti termények). 24. Ganz és társa budapesti czég és a m. kir. államvasutak gépgyárának pavillonja. 24. Kohn és Mittler szállító czég pavillonja. 25. Fényképészeti pavillon. 26. Avdala czukrász pavillonja. * * * 27. A magyar pavillonra vonatkozó rész egész terjedelmében közli a magyar kiállítási bizottság által kiadott bolgár-franczia külön katalógusnak bolgár szövegét, a czégek magyar elnevezéseivel. 28. Ezt követi a cseh collectiv kiállítás katalógusa a bevezetéssel és a 203 kiállító névjegyzékével ; 29 az osztrák osztály katalógusa 99 kiállítóval; 30. a török pavillon, 9 kiál Utóval, köztük a konstantinápolyi kereskedelmi muzeum 14 rendbeli tárgyakkal. Az egész katalógus 372 quart-oldalra terjed. * * * Vettük továbbá az osztrák osztálynak 27 lapra terjedő, német és franczia nyelven szerkesztett külön katalógusát, továbbá a c s e h osztálynak cseh nyelven szerkesztett, 40 oHalra terjedő katalógust, melynek bevezető része ismerteti a cseh ipar jelen állását. * * * A kiállítás hivatalos lapja a 41. számban czikksorozatot kezd meg, melyben tüzetesen Ismerteti a magyar osztályban kiállított targyiikat. A czikk meleg szavakban emeli ki a magyar osztály «szolid» és tanulságos jellegét és azt, hogy a magyar osztályban kiállított tárgyak nagy mérvben alkalmasak Bulgária gazdasági es ipari termelesének lendületet adni, hogy a kiállítási bizottság a bolgár mezőgazdák igényeit és érdekeit, vette zsinórmértékül es kiállított praktikus gépeket és eszközöket, melyek az észszerű gazdálkodáshoz és iparűzéshez szükségesek. Ezután a czikk kiemeli a rendszerességet, mely a magyar osztály tárgyainak elhelyezéseben én beosztásában nyilvánul és a magyar osztályt igen áttekinthetővé és tanulságossá teszt és mindezt dr. Kovács Gyula magyar kiállítási biztosnak tudja be érdemül. * * * Még melegebb elismeréssel nyilatkozik a pavillonról a kiáll i'.ási utmutató, meyet a Philippopolban megjelenő «Balkanska Zora» cz. napilap lette közzé. Ez a magyar pavillonnak két akkora tért szentel, mint pl. az osztrák és a cseh osztálynak együttvéve. A terjedelmes ismertetés következőleg kezdődik: «Építészeti szempontból a magyar pavillon a legszebbek egyike a kiállításban ; egészen uj és szellős épitmény ; két szárnya közt kert terül el. mely még inkább díszíti. Mint már ismételten kiemeltük a «Balkanska Zorá»-bun, a magyar pavillon, n benne levőtárgyak tekintetében, az első helyet foglalja el a kiállításban. A külföldről jött kiállítók k<>zül a magyarok az egyedü'iek. akik a kiállítás czéljnihoz és szabályaihoz alkalmazkodtak. És valóban, hu végig menyünk a magyarok pavíllonján, nem látunk ott egy tárgyat sem, a mely felesleges volna és a mely gazd dnknak vagy iparos n'nknak valami tekintetben hasznos ne volna A gazdák és iparosok megtalálnák mindent, ami gazdálkodásunk javítására alkalmas és ami szükséges, hogy iparosaink könnyebben, tehát olcsóbban termeljenek. Nincs olyan részlete a gazdalkodásnak és mezőgazdasági iparnak, mely ne volna minden reszletéb n gyakorlatilag föltüntetve. Tanácsoljuk is gazdáinknak és iparosainknak' és mindazokat, akik hivatva vannak gazdasági viszonyaink fejlesztésén fáradozni, hogy ezt a pavillont figyelmesen szemléljék meg, ahol is meg fognak győződni róla, hogy dus talajunk müvelése, bő terményeink értékesítése tekintetében mennyire hátravagyunk, mennyi hiábavaló munkát végezünk földeinken, holott igen könnyen sokkal többet, sokkal jobb mennyiségben ter nelhr'nénk. Ott latnak majd gazdasági gépeket és eszközöket, a melyek használata folytán nagy mérvben növelhetnők kivitelre való terményeink tömegét és rövid idő múlva jelentékenyen javithatnók gazdasági helyzetünket.» * * * Föl kell tételeznünk, hogy ezek a praktikus tanácsok a józan bolgár népnél termékeny talajra találtak és foganatjuk érezhető lesz. * * * A magyar kiállítás jury-je megalakult s e napokban volt végzendő teendőit. A jury 24 tagból áll, Geroff elnökön és Lucasoff titkáron kivül, 12-öt a pénzügyminiszter nevezett ki, 12-öt, miután a budapestiek nem jöhettek le a vesztegzár miatt, a kiállítók nevében a magyar kiállítási biztos hozott javaslatba.