Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

November

November 21 A magyar Faust Ezt az elnevezést Jókai Mór fantáziája ragasztotta Hatvani Istvánra, az egykori debreceni kollégium nevezetes professzorára. Diák mendemondák tréfás ráfogásból, tudatlan, babonás emberek pedig „cso­dái” magyarázataként az ördög cimborájának keresz­telték el. Alakja körül valóságos mondakör alakult ki. Ezeket szövi együvé Arany János, a volt debreceni diák, Hatvani című költeményében: Mi sors vár rád a csillagokban, A csíziónál tudja jobban. Bölcsek kövét régóta bírja, Nap- s holdfogyatkozást megírja. Télen, szobában érlel dinnyét, Csiklándni a vendégek ínyét, S az asztallábból, mint varázslás, Csapon dől a tokaji máslás. A szobapadlón vizet áraszt, Hogy nem lélsz egy tenyérnyi szárazt, Sikolt, ugrál a női vendég: De a víz egyre árad mindég. Hogyan alakult ki, mi a hiteles magja ennek a ver­set, drámát és regényt ihlető hiedelemnek ? Hatvani István 1718. november 21-én született, Rimaszombaton. A debreceni főiskolán teológiát hallgatott, majd a kor szokásainak megfelelően kül­földi egyetemeken tanult tovább. A filozófia doktora lett. Baselban orvosdoktorrá avatták, emellett mate­matikai előadásokat is hallgatott, Leydenben pedig kémiával és csillagászattal foglalkozott. Professzor­nak marasztalták, de mint írta: „jobban szerette gyászos helyzetben levő egyházát és a csekély jöve­delmű tanári hivatalt a hazájában, mint Hollandia virágzó szabadságát és dúsgazdag tanári fizetését”. 1749-től a filozófia és matematika professzora volt Debrecenben. Fizikát és — hazánkban elsőként — kémiát tanított. Az auditorium mindig zsúfolásig telt, amikor úttörőként az „electrica machiná”-val villamos szikrákat villantott fel, és az antlia pneu­matica, a légszivattyú segítségével összetapasztotta a magdeburgi féltekéket. Addig sohasem látott, és sokak számára érthetetlen fizikai kísérletei, kémiai érdeklődése, orvostudományi gyakorlata, sikeres gyógyításai, tehát a korában meg­lehetősen ritka természettudományi érdeklődése tette őt különös, megcsodált, titokzatos alakká. Pedig a „magyar Faust” nem volt más, mint korszerű művelt­ségű, európai tájékozottságú tudós és nevelő. 37 évi szolgálat után vonult nyugalomba. 1786-ban hunyt el. B. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom