Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium (Budapest, 1971)

November

November 21

A magyar Faust

Ezt az elnevezést Jókai Mór fantáziája ragasztotta Hatvani Istvánra, az egykori debreceni kollégium nevezetes professzorára. Diák mendemondák tréfás ráfogásból, tudatlan, babonás emberek pedig „csodái” magyarázataként az ördög cimborájának keresztelték el. Alakja körül valóságos mondakör alakult ki. Ezeket szövi együvé Arany János, a volt debreceni diák, Hatvani című költeményében:

Mi sors vár rád a csillagokban,

A csíziónál tudja jobban.

Bölcsek kövét régóta bírja,

Nap- s holdfogyatkozást megírja.

Télen, szobában érlel dinnyét,

Csiklándni a vendégek ínyét,

S az asztallábból, mint varázslás,

Csapon dől a tokaji máslás.

A szobapadlón vizet áraszt,

Hogy nem lélsz egy tenyérnyi szárazt, Sikolt, ugrál a női vendég:

De a víz egyre árad mindég.

Hogyan alakult ki, mi a hiteles magja ennek a verset, drámát és regényt ihlető hiedelemnek ?

Hatvani István 1718. november 21-én született,

Rimaszombaton. A debreceni főiskolán teológiát hallgatott, majd a kor szokásainak megfelelően külföldi egyetemeken tanult tovább. A filozófia doktora lett. Baselban orvosdoktorrá avatták, emellett matematikai előadásokat is hallgatott, Leydenben pedig kémiával és csillagászattal foglalkozott. Professzornak marasztalták, de mint írta: „jobban szerette gyászos helyzetben levő egyházát és a csekély jövedelmű tanári hivatalt a hazájában, mint Hollandia virágzó szabadságát és dúsgazdag tanári fizetését”.

1749-től a filozófia és matematika professzora volt Debrecenben. Fizikát és — hazánkban elsőként — kémiát tanított. Az auditorium mindig zsúfolásig telt, amikor úttörőként az „electrica machiná”-val villamos szikrákat villantott fel, és az antlia pneumatica, a légszivattyú segítségével összetapasztotta a magdeburgi féltekéket.

Addig sohasem látott, és sokak számára érthetetlen fizikai kísérletei, kémiai érdeklődése, orvostudományi gyakorlata, sikeres gyógyításai, tehát a korában meglehetősen ritka természettudományi érdeklődése tette őt különös, megcsodált, titokzatos alakká. Pedig a „magyar Faust” nem volt más, mint korszerű műveltségű, európai tájékozottságú tudós és nevelő. 37 évi szolgálat után vonult nyugalomba. 1786-ban hunyt el.

B. P.