Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

A vasút győzelme - 8. Kocsik és vonatok

8Z2. ábra. D szes petróleumlámpa ameriKai jx^skocsiaó1 egyik kocsiból a másikba való átjutást biztosították, illetv e, míg valamennyi szeméh kocsit ellátták egész­ségügyi berendezésekkel. A fűti megjavítását szolgálta. hogy az első és má­sodosztályú termes és fülkés szakaszokat az alváz alján elhelyezett függőkályhából csatornákon át veze­tett meleg levegővel látták el. A harmadosztályon továbbra is vaskályhák adták a meleget. .Az 1870-es években vált általánossá a gőzfűtés: az ülések alatt elhelyezett fűtőtesteket a mozdonyról táplálták gőz­zel. Később a villamos fűtés terjedt el. A vasúti kocsik világításának megjavítása gondot okozott. A primitiv olaj- és petróleumlámpásokat elő­ször a gáz világi tás váltotta fel. amely széles körben elterjedt. Valamennyi kocsit gáztartállyal szerelték fel. innen került az üzemanyag az utastér gázlámpáihoz. Ez azonban nem volt veszélytelen, balesetek alkalmá­val könnyen tüzet okozott és növelte a balesetek áldo­zatainak számát. Ennek ellenére a gázvilágítás még sokáig használatban volt. még akkor is. amikor a villamos világítást már számos vasútnál bevezették. A szeméh kocsik méreteinek, az utazási kényelem növelésének azonban megvolt az ára: a kocsik egy utasra eső saját tömege 100—150 kg-ot tett ki. a későbbi négytengelyű kocsik tömegéből viszont már 400—800 kg. a hattengelyü kocsiknál 800—1000 kg jutott egy ülőhelyre. Érthető, hogy számos vasúttársa­ság — miközben azon igy ekezett, hogy kocsijait minél vonzóbbá tegye — maximális férőhely-kihasználásra törekedett, s utasait a fényűzően berendezett kocsik­ban szűk ülésekre kényszerítette (akárcsak a mai re­pülőgépek a turistaosztályok utasait). Mark Twain (1835—1910). aki az 1860-as évek közepén Ameriká­ban igen gyakori, piros plüssülésekkel ellátott új típu­sú szeméh kocsiban utazott, tömören úgy vélekedett, hogy az ..kényelmetlen, de elegáns". Miként évezredeken at a fogatolt jármű — a sokféle egyszerű paraszti szekerektől, kocsiktól a polgárság jármüvein át az arisztokraták, a fejedelmek és kirá­lyok pompás hintóiig — hűen tükrözte tulajdonosá­nak társadalmi helyzetét, rangját, a vasúti személyko­csik fejlődésén, differenciálódásán, a kocsiosztályok kialakításán is jól lemérhetek a társadalmi-gazdasági viszonyok, az ország és népének színvonala. ízlése, viselkedése. Jókai Mór (1825—1904) az „Enyim. Tied. Övé" lapjain 1874-ben így ír az első és másodosztályú uta­sokról: .....A vaspályákon a Il-ik osztályon utazók barát­ságos. társalogni szerető emberek, akik mindjárt el­mondják egymásnak: honnan jöttek, hová mennek? mi dologban járnak'? milyen időjárás van náluk? ha urak. az idegen útitársnönek udvarolnak, s ha úrhöl­gyek, az idegen útitársat meghódítani, bár ha csak egy állomásra is. érdemesnek tartják: hanem az I-ső osztá­lyú coupeék utazói kedvetlen emberek: azok nem tud­ják miért? neheztelnek egymásra: a primus occupator az utóbb érkezőt parvenunek tartja, s az utóbb jövő haragszik a már bennülőre. mint jogtalan bitorlóra. S dehogy árulnák el. hogy mi nyelven beszélnek, s ha hölgy az egyik idegen, az compromittálva találná ma­gát. ha szemei véletlenül az átellenben ülő férfi szemei­vel találkoznának..." Mindamellett az európai vasutak kezdeti arisztok­ratikus vonásai, a ..társadalmi osztály — kocsiosz­tály" megfelelése a vasúti utazás tömegessé válásával kezdett elhalványulni. Az a folyamat, amely a korábbi szárazföldi tömegközlekedési eszközök: a postakocsi és az omnibusz hatására elkezdődött, a vasút révén hatalmas tömegjelenséggé vált. A vasút a társadalmak demokratizálódásában is nagy hatású eszköznek bi­zonyult. A századfordulón egy Angliában készített felmérés szerint a kocsiosztályok használatában nagy ­arányú eltolódás ment vegbe: egy elsőosztályú utasra két másodosztályú és 29 oly an utas esett, akik har­madosztályon utaztak. A fiatalabb nemzedék tagjai, kik korábban társadalmi állásuk folytán kötelezőnek érezték, hogy első vagy másodosztályon utazzanak. ..most habozás nélkül használják a harmadik osz­tályt". Mindezek következményeként az idők során az alacsonyabb kocsiosztályok meg is szűntek, a meg­maradt első- és másodosztály ma már lény egében csak egy re csökkenő komfort-különbséget jelent / 82. kép úgy mint .Amerikában, ahol a menetdij kezdettől csak a kocsik, illetve vonatok minősége szerint különbö­zött. és a rosszízű „kocsiosztály" elnevezést is kerülték. Ahogyan a vasúthálózatok bővültek, és az utazások is hosszabbodtak, éjszakai utazásra is egyre gyakrab­ban került sor. Ezért a vasúttársaságok már korán igyekeztek a vonatokban alvási lehetőséget biztosí­tani. A kihúzható párnázott ülésekkel és más hasonló alkalmatosságokkal ellátott korai „hálókocsik" -173

Next

/
Oldalképek
Tartalom