Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

I. Eszközök és eszközhasználók

[39] Der Spiegel, 28 Februar; 2 März; 3 April 1844: 37, 46, 216.

[40] Pesther Tageblatt, 18,24,28 April 1844:383,400,415; PestherHandlungszeitung, 24 April 1844: 95; Der Spiegel, 30 Oktober 1844: 696.

[41] „Ezennel tiszteletteljesen jelentvén, miszerint lakásomat [...] a Duna mellett a lánchid közelében lévő 'Dianafürdőbe' áttettem [...]." Árny- és fényfestész lakváltoztatása. Hölgyfutár, 1850 (:104) július 30. Pallós Jenő-Illyefalvi I. Lajos: Pesti polgárok 1686-1848. Pest és Buda polgárjogot nyert lakásai. Táblázatok. Budapest, 193?: 160. Kawalky - tudomásom szerint - egyetlen létező dagerrotípiáját a prágai Műszaki Múzeum őrzi. (Frank, Hans: Vom Zauber alter Licht-bilder. Triihe Photographie in Österreich 1840- 1860. Molden, Wien, 1981: 99.)

[42] Az újabb, róla szóló írásokban Adámként szerepel. Az egyetlen korabeli forrás, amelyben keresztneve teljesen kiírva szerepel - és nem csak Ad. rövidítésben - Adolfként emlékezik meg róla. (Ofner und Pester Adressbuch, 1844:161.)

[43] Der Spiegel, 13 Dezember 1845: 1603. Később mások is - így Johann Böbéi (1824—1887) Nagyváradon, Strelisky Lipót Pesten - követték ezt a gyakorlatot. Feltehetően Strelisky az egyike azoknak, akik „több pesti műkereskedésben a részben aquarell színezésű, részben fekete arczképeket" készítették. (Der Schmetterling, 20 September 1847: 603.) Strelisky színezett Kettős női képmását a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára (a továbbiakban: MNMTF) őrzi.

[44] Nem arcot vagy alakot ábrázoló dagerrotípiát - Góla sorozatán kívül - mindössze egyet ismerünk. Ez, a régi Mátyástemplomot ábrázoló, datálatlan kép a Budapesti Történeti Múzeum tulajdonában van. Ahoni szobrászat ügyében keletkezett társaság munkálatai. I. közlemény. Pest, 1840: 3-5.

[45] Meller Simon: Ferenczy István élete és művei. Athenaeum, Budapest, 1906: 252-254.

[46] I. Ferenczy szobormintái közt, budai háza udvarán, 1846. augusztus 28-án. II. A Mátyásemlék első gipszmintája. III. Mátyás és Beatrix a tudósok között. A gipszdombormű első részlete. IV. Középső részlete. V. Harmadik részlete. VI-VIII. Mátyás, mint a törvények védője. IX-XI. Mátyás apotheosisa. XII. Mátyás atyja sírhalmán. XIII. Mátyás kibékülése Szilágyival. XIV. Az idő. XV. A Mátyás-mellszobor gipszmintája. XVI. A Mátyás emlék utolsó gipszmintája.

[47] Meller, i.m.: 334, 336-337.

[48] A pesti műegyesület által 1847-ik évben a városi táncztercm épületében kiállított művek lajstroma. Pest, nyomtatott Länderer és Heckenastnál, 1847. A Pesti műkiállítás 1847- bcn. Pesti Divatlap, Július 15-én. 1847: 927. A dagerrotípiák a 185. és 186. számmal szerepeltek.

[49] „Nusz és Faith Pesten jeles fényészeti-opticai gyárt állítottak a' diófa-utczában; kaphatni nálok mindennnemű opticai, mérnöki, 's physicai szereket. Boltjuk van váczi utcában, az „arany rák" czímű házban." Hetilap, 1845 (:454) július 8.

[50] A pesti műegylet által 1846-ik évben a városi tánczterem épületében kiállított művek (pótlék) lajstroma. Pest, 1846: 6. Der Spiegel, 9 Mai 1846: 90; Der Schmetterling, 11 Mai 1846: 292, 296.

[51] Szendrei János-Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. [...] Budapest, 1915: I: 152. Csatkai Endre: A fényképezés legrégibb időszaka. Új Sopron Megye, 1942. július 22. Pécs-Baranya megyei Múzeumi Egyesület Értesítője V. 1-2. füzet. Pécs, 1912. Wagner egy későbbi papírképe hátoldalán a J.M. kezdőbetűk olvashatók.

[52] „Jókai Mór, kivel e tárgyról nehány nap előtt beszélgettem, azt állítja, hogy 1846-ban a Ferenciek terén, abban a régi s még ma is fennálló földszintes házban, mely a kalap- és egyetem-utcák szegletén fekszik, egy ilyen fényképező települt le, kinek nevére ő azonban többé nem emlékezik. Ennél készült 1846-ban Jókainé asszony (akkor még Laborfalvy Róza) ma is tisztán kivehető daguerreféle képe, valamint később, 1848-ban az a nagyobb kép is, mely Bulyovszky Gyulát, Nyáry Albertet, Jókai Mórt, Vasvárit és Petőfit egy lapon ábrázolja, de a melynek hollétéről Jókainak nincsen tudomása. (Kertbeny Károly: Petőfi arcképéről. Koszorú. 1879:1: 20.) Az ismeretlen dagerrotípista, aki 1846-24