Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ Magyarországon igazán a tehergépjármű- és az autóbuszgyártás területén születtek jelentős eredmények. Győrben már 1904-ben négykerékhajtású vontatót készítettek, és itt született meg a világszínvonalú Rába Botond katonai terepjáró 1938-ban. A sorozatban gyártott járművet a győri Magyar Waggon- és Gépgyár fejlesztette ki. 1945 után politikai okokból mondtak le a korszerű műszaki megoldásokban bővelkedő konstrukció tökéletesítéséről. A katonai terepjárót, amelyből 1938 és 1944 között 2800 darabot gyártottak, Winkler Dezső tervezte. A másfél tonna teherbírású jármű csapatszállító gépkocsinak és tüzérségi vontatónak is bevált. A legendás típusból megmaradt egyetlen példány felújítva a Rába-gyár múzeumában látható. A Rába Botond terepjáró gépkocsi a II. világháború idején Az első Rába nyerges vontatót és platós kamiont 1969-ben mutatták be. A magyar mérnökök által kidolgozott úgynevezett kombinált feltöltési eljárást - a turbófeltöltés továbbfejlesztését - a világ vezető teherautó-gyártó cégei is átvették. A nagy tömegben gyártott Ikarus autóbuszok a világ több kontinensén bizonyították versenyképességüket. A II. világháború után a Csepel Autógyár tehergépkocsijai és az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár autóbuszai voltak a keresettek. Az 1990-es évektől kezdve több külföldi autógyár - a Suzuki, az Opel, az Audi és a Mercedes - hozott létre Magyarországon összeszerelő üzemet. Autóipari kutatással-fejlesztéssel foglalkozó cégek több kutatóintézetet létesítettek hazánkban. A fejlesztési eredmények közül kiemelkedik a nehézgépjárművekre kidolgozott menetstabilitást növelő rendszer. À CSEPEL AUTÓGYÁR TEHERAUTÓI A II. világháború után alapították a Csepel Autógyárat, amely 1992-ig működött. Híres gyártmányai közül többcélú katonai járműnek tervezték a négyhengeres benzinmotorral fölszerelt Csepel-130 típusú rajgépkocsit. Az összkerékhajtású terepjáró nagy motorteljesítményének, ötfokozatú sebességváltójának, osztóművének és főáttételeinek köszönhetően rendkívül jó menettulajdonságokkal rendelkezett. Az 1950-1958 között gyártott Csepel-350 típusú teherautó polgári és katonai felhasználásra épült. Ugyancsak kettős célra épült a Csepel D-566 típusjelű tehergépkocsi, amelynek nagy sorozatban gyártott főegységeit úgy alakították ki, hogy terepjármű-futóműhöz is illeszthetők legyenek. (E. JQ 1970-es években A Csepel Autógyár szerelőcsarnoka az 49
