Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
EGY HIVATÁS 120 ÉVE A MÁV Pacific 301-es mozdonya A vasúti közlekedéstechnika fejlesztésébe Magyarország ugyan későn kapcsolódott be, mégis számos nemzetközi sikert ért el. Ganz Ábrahám 1853-ban, majd 1857-ben nyert osztrák szabadalmat a találmányára, a kéregöntésű vasúti kerékre. A nagy kopásállóságot úgy érték el, hogy az öntőformába helyezett hűtővasat antimont tartal mazó mázzal vonták be. Később a váltók nagy terhelésnek kitett ívcsúcsainál is ezt az eljárást követték. A Ganz-féle vasúti berendezések Európa-szerte keresett, világkiállításokon díjazott termékek voltak. Az első hazai gyártású mozdony 1873-ban, az ezredik 1900-ban futott ki a budapesti MÁV Gépgyárból. A legsikerültebb típusok közé tartozott az amerikai mintára közkeletűen Pacificnek hívott 301-es gőzmozdony. A Láner Kornél tervezte 424-es sorozatú gőzmozdony 1924-ben indult próbaútra. Az ikertúlhevített rendszerű kazánnal rendelkező szerkocsis mozdony mindenféle vontatási feladatra alkalmas volt: személykocsikat és tehervagonokat egyaránt mozgatott. 1958-ig több mint félezer „Bivalyának becézett 424-est gyártottak. Magyarország a vasutak villamosításában is jelentős részt vállalt. A Ganz-gyár mérnöke, Kandó Kálmán tervei alapján épült meg a világ első nagyfeszültségű váltakozó áramú vasútvonala Észak-Olaszországban. A Kandó-féle háromfázisú energiaellátó rendszert később „olasz rendszer" néven emlegették. A Kandó által kidolgozott úgynevezett fázisváltós rendszer lényege az volt, hogy a mozdonyon elhelyezett fázisváltó a felsővezetékről kapott egyfázisú feszültséget többfázisúvá alakította a Kandóféle indukciós hajtómotor számára. Kandó 1931-ben bekövetkezett halála után A Val teliin a vasút Kandó Kálmán tervezte mozdonya 50
