Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 6. szám - Technikatörténet. Longa Péterné: Csodálatra méltó jövőbe látás vagy megalapozatlan ábrándképek? – 100 éve halt meg Verne Gyula – II. rész

78

Longa Petemé

van az egész világ fölött, és nincs olyan emberi erő, amely bármilyen körülmények között ellenállhatna neki. ... Tudja meg az O- és Újvilág, hogy semmit sem tehet ellenem, én viszont mindent megtehetek ellenük. ”

A világuralom megvalósulása nem következik be - egy véletlen baleset miatt. Az olvasó elgondolkodhat, hogy amennyiben valóban sikerül olyan technikai eszközt létrehozni, amely tulajdonosának korlátlan hatalmat ad, az emberiség hogyan védekezhet ennek konzekvenciái ellen. Úgy tűnik, ez a kérdés napjainkban aktuálisabb, mint valaha.

4. Kortársak és utódok — hogyan látták, miért szerették/szeretjük?

Verne megítélése hatalmas népszerűsége ellenére - vagy talán éppen azért - mindig ellentmondásos volt. Nem könnyű a XIX. század második felében, a francia- és a világirodalom aranykorában elismerést szerezni, ahol, hogy csak a legnevesebb kortársakat említsük, olyan zseniális alkotókkal kellett állni az összehasonlitás próbáját, mint Victor Hugo, Flaubert, Zola, Maupassant, Baudelaire, Rimbaud, Verlain, Mallarmé, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Turgenyev, Ibsen, Wilde, Rilke vagy Mark Twain. Ezekkel az író-óriásokkal szemben Vernét sokan csak másodrendű, elsősorban ifjúsági írónak tartották. O maga is tisztában volt ezzel. 1872-ben, már sikeres íróként így nyilatkozott: „Életem nagy fájdalma, hogy sohasem számítanak bele a francia irodalomba. Pedig állandóan próbáltam javítani a stílusomat, de törekvésem nem járt sikerrel. ” Ugyanakkor Verne hatása kortársaira és a modem írókra, a legkiválóbbakat is beleértve, jelentős. Egyes francia irodalomtudósok véleménye szerint Arthur Rimbaud híres Részeg hajó című verse nem született volna meg Nemo kapitány kalandjai nélkül, az Utazás a Föld középpontja felé pedig kétségtelenül hatott Alfred Jarryra és Mallarméra. Kedves írójának vallotta Vemét Marcel Proust, Jean Cocteau, Georges Perec, Roland Barthes, Le Clézio, Umberto Eco. Tolsztoj még vázlatokat is készített a Nyolcvan nap alatt a Föld körülhöz, és szívesen olvasott fel gyermekeinek a Rendkívüli utazások köteteiből. Tudósok, felfedezők, feltalálók sora vallotta, hogy inspirációt merített Verne munkáiból; ezek közé tartozik Charles Richet, a csavarszámyú repülőgép egyik megalkotója, Fridtjof Nansen sarkkutató, Richard Byrd, a Déli-sark első átrepülője, Auguste Piccard mélytengerkutató vagy Robert Goddard, aki először alkalmazott folyékony hajtóanyagot rakétáknál. De emlithetünk olyan magyar hírességeket is mint Eötvös Loránd, Konkoly Thege Miklós, Jókai Mór vagy Cholnoky Jenő - utóbbi gyakorta Paganel álnéven irt cikkeket.

Verne megítélése utóélete során jelentősen megváltozott, és egyre többen tartják a XIX. század jelentős alkotójának; irásmüvészetét a romantika, a pozitivizmus, a naturalizmus és a szimbolizmus irányzataival rokonitják. A francia irodalmi életben Verne értékelésével kapcsolatban a „nagy áttörést” Michel Bútor 1949-es tanulmánya hozta, amelynek megjelenése az író reneszánszát indította el, és a tanulmányok, könyvek az idén, halálának centenáriuma évében természetesen különösen nagy számban jelentek meg. Franciaországban Vemének évek óta külön folyóirata van {Revue Jules Verne); érdekességként említjük meg,

hogy a centenáriumi számban két terjedelmes interjút közölnek Verne jelentőségéről, az egyik nyilatkozó Michel Bútor, a másik pedig Esterházy Péter.

Bútor tanulmányaiban és nyilatkozataiban azt emeli ki, hogy „ e nagy tudású és mesterkéletlen lángész ” a modem tudomány által felhalmozott ismereteket foglalja össze műveiben „ bámulatos elgondolkodtató és álomvilágba ringató képessége”révén. Véleménye szerint Rendkívüli utazások sorozata összevethető Balzac Emberi Színjáték és Zola Rougon-Macquart regényciklusával. Verne regényei nemcsak a korabeli tudományos eredmények, hanem az azokon alapuló távolabbi kilátások enciklopédiájának is tekinthetők. Műveiben nagy szerepet játszik a kommunikáció fejlődése - az információ széles körű, gyors terjedésével és mindenki által elérhetővé válásával a mai, globalizációnak nevezett jelenséget vetíti előre. Verne ugyanis nem elégszik meg a technika vívmányainak előrejelzésével, hanem társadalmi utópiák egész sorát vázolja fel. Megnyilatkozásaiban ugyan mindig politikaellenesnek vallotta magát, de müveiből egyértelműen kitűnik, hogy mindig az elnyomottak, kisemmizettek pártján állt, és megoldásokat keresett a társadalmi igazságtalanságok kiküszöbölésére.

Bútor szerint Verne másik nagy írói erénye, hogy mindig gondolkodásra készteti az olvasót. Legtöbb könyvének kiindulópontja valamilyen rejtély, nehezen megoldható feladat, amelynek megoldása lépésről lépésre történik, és közben az olvasó kipróbálhatja fantáziáját, kombinatív képességét, akárcsak egy krimiben - csakhogy itt a rejtélyek megoldásához természettudományos ismeretekre is szükség van. Tulajdonképpen Veménél az egész környező világ úgy fogható fel, mint megoldandó problémák halmaza. Mindemellett a müvek sosem válnak unalmas tézisregényekké, száraz ismeretterjesztéssé. Teli vannak kalandokkal, cselekménnyel, izgalommal. A szereplők némelyike pedig a próbatételek, a veszélyek leküzdése során nyársat nyelt polgárból (mint például Phileas Fogg) vagy hidegfej ü tudósból (mint a Hold-utas Barbicane) hús-vér emberré humanizálódik.

Hasonló gondolatokat tartalmaz Hankiss János debreceni irodalomprofesszor tanulmánya, amelyben arról ír, hogy amíg Balzac és a naturalisták a tudomány módszereit, eredményeit alkalmazták műveik megtervezésénél - például az örökléstant -, addig Verne magát a tudományt tette az irodalom tárgyává; „Ez volt az ő nagy ötlete és lenyűgöző következetességgel megvalósított teljesítménye ”.

Hankiss mellett számos magyar író foglalkozott írásaiban Vemével - Karinthy Frigyes szellemes paródiája az így írtok then a legismertebb; ebben a főhős Phileas Foggot túlszárnyalva a Csömöri úttól a Filatori gátig mindössze másfél nap alatt jut el. Két kevésbé ismert ifjúkori Karinthy-írás az Utazás a Merkúrba és a mindössze 15 évesen írt, folyóiratban folytatásokban megjelent, de sajnos csonkán maradt Nászutazás a Föld középpontja felé, amely 2003- ban játszódik. Talán a legszellemesebb paródia az ugyancsak kevéssé ismert, csak egy 1992-es gyűjteményes kötetben napvilágot látott Látogatás Verne-hősöknél.

Kárpáti Aurél Jules Verne, egy „rossz író” dicsérete című tanulmányában részben egyetértőén említi a Verne ellen felhozott vádakat: irodalomtörténeti rangja csupán egy ügyes és szorgalmas mesteremberé, regénymeséi csaknem mindig azonos kaptafára szabottak, regényalakjai túlnyo-