Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 6. szám - Technikatörténet. Longa Péterné: Csodálatra méltó jövőbe látás vagy megalapozatlan ábrándképek? – 100 éve halt meg Verne Gyula – II. rész
Csodálatra méltó jövőbe látás vagy megalapozatlan ábrándképek? - II. rész 79 mórészt papírfigurák, dialógusai szárazon magyarázóak és konvencionálisak. „És mégis ... mindennek ellenére: ez a 'rossz író ’ megérdemli nemcsak szeretetünket, hanem komoly elismerésünket is. ” Ugyanis „ mindenki, aki valaha olvasta - s melyikünk nem olvasta? — ... reális számításokon alapuló, tudományos igazságokkal bélelt, fantasztikus kalandos történeteit, hálás szeretettel gondol írójukra felnőtt korában, deresedőfejjel is. S úgy tartja őt számon, mint személyes ismerősét, meghitt atyai barátját, aki fogékonnyá tette elméjét a természet titokzatos jelenségeinek, a csillagászati földrajz, fizika, vegytan problémáinak megismerésére és továbbkutatására. ” Verne életművében vannak egészen kiemelkedő értékek is: „ ihletett pillanatiban ... igazi iró ”, aki színes, eleven, komikusán hősies alakokat teremt, vagy éppen sajátos humorát csillogtatja. „Legtöbb alakja ... a tudomány győzelmét, a munka erejét és dicsőségét, a kötelességteljesítés felemelő, morális értékét, a haladásba vetett hit törhetetlenségét és az emberi méltóság tiszteletét hirdeti. ” És nem utolsósorban műfajt teremtett: a természettudományos földrajzi regényt. Amely - tehetjük hozzá - bár mutat némi hasonlóságot vele, de nem azonos a későbbi science fiction műfajával. Életműve, költői alkata alapján nem is hinnénk, hogy Verne egyik leglelkesebb - és az előbbiekkel szemben feltétel nélküli - magyar rajongója Nemes Nagy Ágnes. Verne Gyula és gyermekei című esszéjében abból indul ki, hogy „az őskalandvágy ...a homo sapiens elidegeníthetetlen tulajdonsága ”, éppen ezért „ nehéz egy Verne nélküli gyerekkort elképzelni ”. Vemét nem akarja a „magas irodalom” piedesztáljára emelni — Verne erre egyszerűen nem szorul rá. Úgy szeretjük, olyannak fogadjuk el, azért olvassuk, amilyen. Hiszen „ még a tévedéseiből, a balfogásaiból is tanulhatunk ... okulhatunk ügyetlenségén, régimódiságán, elbűvölő XIX. századiságán. Szívünkhöz szoríthatjuk gondolatban az ő cilinderkalapjait, tündöklőén édes léghajómodelljeit, ...jachtokat, ... csavargőzösöket, a kismirglizett mozsárágyukat és légsúlyméröket... mindazt, amit úgy nevezhetnénk, hogy a technika biedermeiere”. Verne tudja, mit akar: „ nemesen didaktikus: ismerteti Közép-Afrika rovarvilágát. De hála Istennek esze ágába sem jut, hogy ismertesse hősei lelkivilágá t. Meg sem legyintette a maiak irodalmi nagyralátása; önkéntelenül és természetesen marad benne a műfajban, amit teremtett. ” Verne könyvei valami olyat is nyújtanak az olvasóknak - az izgalmas kalandokon kívül — amit a „komoly irodalommal” kapcsolatban katartikus élménynek neveznénk: „... nyújt valamit önmagán túl, egy érzéskomplexust ... Talán a remény egyik műfaját nyújtja ezen a szűkössé váltföldgolyón. Van még remény ... ha ilyen pompás dolgokat tudunk kitalálni, felfedezni, ha ilyen széles a világ. S a remény alapja persze a hit, a modern hit, a tudomány iránti látott szájú, gyermekded bizalom, korunk mitológiája. ” Verne velünk van gyermekkorunk óta. Nem lennénk ugyanazok az emberek nélküle. Amint Tristan Savin írja Verne kapitány gyermekei (Les enfants du capitaine Verne) című jubileumi cikkében: „...nem tudunk térképei nézegetni anélkül, hogy ne gondolnánk rá. Számunkra már minden sziget rejtelmes marad, a vulkánok kráterei titokzatos föld alatti világba vezetnek, a tengerek víztükre alatt húszezer mérföldnyire tengeralattjárók suhannak, a szigettenger bármikor fellángolhat, a Kárpátok valamelyik sziklacsúcsán ősi várkastély sötétlik, Kínában mindenféle viszontagságok történnek, Afrika felett viszont bizonyosan át lehet suhanni öt hét alatt, mindent alaposan megszemlélve, és ha örök is Észak küzdelme Dél ellen, azért a földgolyó megkerülhető nyolcvan nap alatt.” Felhasznált források Horváth Árpád: Verne, a technika álmodója. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1969 A technika kincsestára. Alom és valóság Verne műveiben, (felelős szerkesztő: Szentpéteii József). CD-ROM. Enciklopédia Humana Egyesület, Budapest, 2004 Világirodalmi Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, Verne szócikk; írta: Nagy Géza B. Kiszely Magda: Verne Gyula magyarnemzetképe. Debrecen, 1935 Frecskay János: Találmányok könyve. Franklin Társulat, Budapest, 1877 Utazás a Föld középpontja felé; Kordos László paleontológus előadása a Francia Intézetben, 2005. május 17. Verne és az űrhajózás; Gesztesi Albert csillagász előadása a Francia Intézetben, 2005. május 24. Verne Gyula kiállítás a Művészetek Palotájában, 2005. május 19 —június 26. Dr. Berencz János: Verne lexikon. Pallas Stúdió, Budapest, 1997 A rejtélyes Verne Gyula; Válogatta és szerkesztette: Kuczka Péter. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1978 La Revue Jules Verne, No.18. 2004 Europe - revue littéraire mensuelle, Paris, janvier-février, 2005 Centenairc Jules Verne; L’horizon pour enerier; in: Télérama, horssérie, février 2005 Julcs Verne. De la science á l’imaginairc; Larousse, Paris, 2004 Qui était vraiment Jules Verne? In: LIRE, No. 332. février 2005 Jules Verne, L’incroyable voyage. Le Figaro, hors-série, janvier 2005 Jules Verne, boargeois bohémé a Paris; Le nouvcl Observateur, No. 2103, 2005 Karinthy Frigyes: Naplóm, életem. Magvető, Budapest, 1964 Karinthy Frigyes: így írtok ti. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1963 Karinthy Frigyes: Az elátkozott munkáskisasszony. Aqua, Budapest, 1992 Kárpáti Aurél: Tegnaptól máig. Budapest, 1961 www.jules.verne-club.de www.j-veme. de Köszönetnyilvánítás A szerző ezúton szeretne köszönetét mondani Szcmkeö Dominikának, a Budapesti Francia Intézet munkatársának munkájához nyújtott értékes segítségéért.
