Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 46. (Nyíregyháza, 2015)
Háborús naplóm
Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései Nem utolsó diskurzus volt az egyik kadétaspiránssal folytatott párbeszéd sem:- Maga nekem olyan ismerős arcú, nem szolgált maga az én Bataillonomban, Bruchban?- Nem, fenség.- Nem volt maga várszolgálaton nálam?- Nem, fenség.- Nem volt maga a múlt évben ordonánc szolgálaton Wienben, az X. csapatnál?- Nem, fenség. A trónörökös bosszankodik, hogy nem jól emlékezett, most még egy kérdést tesz szórakozottan:- Hol született maga?- Sárándon, fenség - válaszol a fiú. A trónörökös egy pillanatra elgondolkodik, majd széjjelnéz, mintha keresne valakit, majd szórakozottan tovább lép, s már felhangzik a sztereotip befejezés:-Nagyon megelégedett vagyok, nagyon szép magától, csinálja még egyszer! József főherceg az ajkába harap. Hiltl ezredes nemigen ért belőle egy szót se, meglepetéssel néz széjjel, mikor látja, hogy mindenki mosolyog. Pintér százados fuldokló köhögéssel igyekszik leplezni kacagását. Vannak aztán groteszk feleletek is. Az egyik szakaszparancsnok várva a sablonos kérdést:- Mióta vezénylő a szakasz? - előre elkészíti válaszát: 1915. október 22. Igen, de a fenség nagyon fiatalnak találja a fiút, s azt kérdezi:- Mikor született maga? A fiú hirtelen kivágja:- 1915. október 22. A trónörökös itt gyorsan appercipiál [értelmez], s úgy látszik, a maga gondolatára is felel, mikor szól:- Na, annál mégis idősebbnek látszik. Szerencsére, erre már nem kell leplezni a kacagást, többen hangosan kacagnak. A fiú bambán néz, csak később tudja meg, mire válaszolt. Aztán ez is véget ér, másnap minden megy a rendes mederben tovább. Sokat mulatunk később is a kedélyes látogatáson. Január végén nagy vizsgaszerű gyakorlat volt, melyet a vaddisznó vezetett. Az aspiránsok vizsgája volt ez. Sokan kikaptak, de dicséretet nem kapott senki. Engem ismét térképolvasási tudományom vezetett át a nehezén. Persze, az öreg kötölőzködött, 54
