Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)

I. Két világháború között - Szülőfalum, Kerelőszentpál

a dívány előtti széken. A díványon fehér lepedőn babaholmi, olló, géz, pertli, hintőpor, és ha nem nyög, motyog magában vég nélkül:- Bába... még hogy bába? Eléggé megkínozott az elsővel... Meg aztán te­lepletykálná a falut... Karácsonykor egyéb se járná a faluba: megszületett az ovóné gyereke... Megtudni csak megtudják, de hol lesz már akkor a három nap! S minden csuda csak addig tart... Még egyszer számba vett mindent. Nehogy valami baj adja elő magát, a törvényt ő is tudta... Leült az ágy szélére. Arcán valami fájdalmas szomorú­sággal, révetegen bámult a lámpafénybe. Aztán, mint aki álmából riad, felsó­hajtott:- Te jó ég, mi lesz ebből? *** Odafent egy cseppecskét megpihentek, egy fiatalabb kartárs hordta szét a feketét... (Még hogy akkor nem feketéztek? Igenis, feketéztekl Sőt, egyenesen ott itták az elsőt, azért olyan mennyei nedű!) Az egyik angyal dolgozó, mikor az utolsó kortyot lenyelte, elsápadt, csak hogy ösz- sze nem esett. A társa hirtelen átfogta:- Mi van veled?- Borzasztó dolog történt... Elcseréltem...- Mit csináltál?- Elcseréltem a papákat!- Mit? Hogyan?- Idenézz! Itt a középső polcon volt, akinek a papának kellett volna lenni. Korban ugyanaz, foglalkozása kőművesmester. Gátakat, templomokat épít most is... A nagy sietségben két polccal feljebb nyúltam, s leemeltem egy szolgabírót...- Na és?- A szolgabírónak felesége és három gyereke van!- Bajnak baj, de az a kis szerencsétlen talán még jobban is járt...- Hogyhogy jobban járt ?- Nézz csak le, mit látsz?- Azt a templomot, amit nemrég épített a kőműves mester.- És még?- Körülötte sűrűn valami... nem tudom mi!- Azok sörösüvegek, amivel akkor rakta körül, amikor folyt a munka, s a sört egy­maga itta meg... mert egy részeges disznó... az lesz a veszte is...- Hát jó, nem lesz egy részeges disznó az apja, az nagy teher, de vajon „törvény­telennek" lenni, nem még nagyobb?- Igaz, igaz, hogy már maga a tudása sem leányálom, de idefigyelj -s a kartárs ß- léhez hajolt - a Nagy Főnök egy krajcárkát csúsztatott a markába... meglestem...- Egy krajcárt? Egyetlen krajcárt? Csupán egy krajcárnyi gondviselés! Ha leg­alább egy koronát adott volna! 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom