Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)
Pók Judit: Szabolcs és Szatmár megye földrajzi képe a XVIII. század végén
Szabolcs vármegye az I. katonai felvételben A térképszelvények és a leírás pontos képet nyújt a korabeli települési rendről, a másfél százados török uralom hatásairól, illetve a hódoltság pusztításaitól megmenekedett, így középkori jellegüket megőrzött falvak szerkezetéről. Szabolcs megye településszerkezetében a síkságra általában jellemző ősi, befejezett formatípusok lelhetők fel. A Tiszalök, Nyíregyháza, Újfehértó, Nyírábrány vonaltól keletre közepes nagyságú vagy aprófalvas, kishatárú települések a jellemzők. Itt, a korábban elpusztult, de a XVIII. században újratelepült helységek is megőrizték a középkori településszerkezetet. A településeknek két jellemző formája fordul elő errefelé: a halmazfalvak, ahol az utak egy pontban (a piactéren) futnak össze, illetve egy pontból sugarasan ágaznak szét. Az utak közötti körcikkeket szabálytalan, kusza úthálózat tölti ki (Polgár, Luc, Dob, Dada, Bátor, Bogát stb.). 16 A másik, ugyancsak hagyományos településforma, az útifalu szintén gyakori (Anarcs, Pátroha, Pap, Levelek, Apagy, Újfehértó stb.). Ezek a felvak egy, ritkábban két utcásak, az orsószerűen kiszélesedő főutca két oldalán szalagtelkek sorakoznak soros elrendezésben. A Tiszalök, Nyíregyháza, Újfehértó, Nyírábrány vonaltól délre és nyugatra szintén halmazfalvak a jellemzőek, de határuk roppant nagy kiterjedésű, mivel itt húzódnak a Hortobágy-melléki és más nagy pusztaságok. Megjelennek ezen a tájon a településtől messze eső, ún. szállások, amelyek néhány házból vagy inkább kunyhóból és akolból állnak csupán. 17 Ezek a katonai felvétel szerint is csak földkunyhók, ahol télidőben a jószágot tartják, nyáron a gabonát csépelik. A leírásban a helységek néwariánsait is feltüntetik, ha van, például Kótaj vagy Keresztút, Rác- vagy Hajdúböszörmény. Előfordul, hogy 16 Prinz Gyula: Magyarország településformái. Magyar földrajzi értekezések. III. Bp., 1922. (a továbbiakban Prinz) 3-4. o. 17 Balogh István: Az alföldi tanyásgazdálkodás az 1930-1940-es években. Klnv. az Agrártörténeti Szemle 1962. 3-4 számából. Bp., 1962. 619. o.'
