Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)

Pók Judit: Szabolcs és Szatmár megye földrajzi képe a XVIII. század végén

németre fordítanak, mint Kisvárda esetében (Klein Warden). Közlik a település közigazgatási rangját: mezőváros (Markt), hajdúváros (Hayduken Stadt). Megjegyezzük, hogy a hajdúkerület városait (Nánás, Dorog, Szoboszló, Böszörmény, Hadház) Szabolcshoz tartozóként írják le. Az olyan tanyákat, szállásokat, amelyek neve még nem rögzült, az akkori tulajdonoséval jelölik, így a Nyíregyházához tartozó szállások között találkozhatunk például Sallay, Kovács, Gencsey, Nagy János szállás elnevezésekkel. A szomszédos helységektől való távolságot közönséges katonai lépésben mérték, de negyed- (néha ötöd), fél- és egész órákban fejezték ki. Egy „erős óra" 6000, egy „rendes óra" 5000, egy „kis óra" 4750 lépést tett ki. A felvételben 5000 lépéssel számoltak.

18 Nemcsak valamely településtől, hanem csárdáktól, majoroktól is mérték a távolságot, hiszen azok kitűnő tájékozódási pontok voltak, kiváltképp a pusztákon, ahol egyébként falvak nem, vagy alig fordultak elő. így például Lóger (elpusztult település) a Meggyesi-halom csárdától 1 3/4, a Hortobágyi csárdától 3 1/2, a Sági majortól 1 3/4 órára volt. A nagyobb, több órányi távolságokat minden bizonnyal nem járták be, hanem a helybeliek bemondása, illetve becslés alapján állapították meg. A „Vannak-e szilárd épületek?" kérdésre feljegyzik a templomokat, kolostorokat, a vármegye épületeit, a kastélyokat, nemesi kúriákat, csárdákat, erősebb házakat. A templomok esetében néha közlik, hogy kálvinista (Bércei, Oros, Újfehértó, Besenyőd stb.), a többi felekezetet általában nem tüntetik fel. Kivételnek tekinthetjük Balsát, ahol orosz templomot jegyeznek fel. Néha a templomot körülvevő falról is említést tesznek (Máriapócs, Dorog, Rakamaz). Ezeken kívül az egész megyében mindössze egy magtárral és egy sörfőző házzal találkozunk, iskolával vagy más középülettel azonban eggyel sem, ami nem jelenti azt, hogy nem is léteztek, legfeljebb katonai szempontból érdektelenek lehettek, mert nem voltak elég masszívak. A vizek leírásának igen nagy jelentőséget ad az, hogy a nagy természetátalakító munkák (folyamszabályozás, lecsapolás) előtti ősi állapotokat rögzíti. Nyomon követhetjük a legnagyobb folyóktól a névtelen Eperjessy: Fejér megye..., 123. o.