Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Novák Veronika: A mátyusföldi települések történelmi pecsétjeiről

A MÁTYUSFÖLDI TELEPÜLÉSEK TÖRTÉNELMI PECSÉTJEIRŐL Mátyusföld alatt rövid tanulmányunkban a Dél-Szlovákiában található mai galántai és vágsellyei járás azon területét értjük, amely Szene vonalától délre a Vág és a Kis-Duna közt terül el, hozzávéve azon településeket a Vág bal partjáról, amelyek közvetlenül a folyó mellett találhatók. Persze a Mátyusföld földrajzi meghatározása alatt sokkal nagyobb területet is lehet értelmezni.

1 A községi pecsétek használatának kezdetei az általunk kutatott régióban a 15. századra vezethető vissza, és természetesen a hiteles okiratok kiadásával függ össze, vagyis a községi pecséthasználat itt is az írásbeliség bizonyos fokán jelenik meg. Összesen 55 településnél vizsgáltuk az első községi pecsét előfordulását, a pecsétnyomó, illetve a pecsétkép esetleges változását. A legrégebbi községi pecsétek használta szorosan összefügg a települések jogi státuszával, vagyis kimondhatjuk, hogy a magasabb jogi hatáskörrel bíró községeknél korábban jelent meg a saját pecsét. Régiónk települései közül a legkorábbról Szered mezőváros pecsétjét ismerjük. A pecsétkép városfalból kinövő tornyot ábrázol, amelyhez két oldalt vékony vonallal összekötött további két kis torony kapcsolódik. A háromtornyú városfal ábrázolása, amely körül gótikus betűből álló körirat: SIGILLUM DE SERED van, a mezőváros elöljárói által kiadott 146l-es levélen maradt meg.

2 A Bertényi Iván kutatásai alapján közöltekből kiindulva leszögezhetjük, hogy ez az ábrázolás egykori várispáni központra utal,

3 ilyen háromtornyú városfal ábrázolás ugyanis több magyarországi településnél ismert. Várispáni központ régiónkban eredetileg az egykori semptei vár volt, amely azonban a Vág folyó mederváltoztatása következtében a Vág túlsó oldalára, vagyis Szeredhez került. A legújabb régészeti leletek a semptei várról azt is igazolták, hogy erős központi toronnyal rendelkezett, tehát a vár ábrázolása is szóba jöhet a szeredi pecsétkép magyarázatánál. Kétségtelen azonban az a tény, hogy a pecsétkép tanúsága szerint a Vág folyó már 1461 előtt megváltoztatta medrét. A mezőváros a 15. századtól a 20 század közepéig természetesen több pecsétnyomót, majd modern pecsétet használt, az eredeti pecsétkép, vagyis a háromtornyú városfal ábrázolása ezeken csak némileg változott. 1 Mátyusföld fogalmáról bővebben: NOVAK Veronika: Mátyusföld történelmi meghatározása. In: Mátyusföld, II. Szerk. Bukovszky László. Komárom - Dunaszerdahely, 2005. 21-23. 2 Archív hlavného mesta SR Bratislavy (Pozsony Város Levéltára, a továbbiakban PVL), Oklevelek, leltári sz. 3379. 3 BERTÉNYI Iván: Új magyar címertan. Bp., 1993. 93.