Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok távoli és közeli tájak múltjából - Novák Veronika: A mátyusföldi települések történelmi pecsétjeiről

Az egykori mezőváros Sempte legrégibb pecsétje ugyancsak a 15. századból ismert, egy 1472-ben kiadott okiraton fordul elő első ismert lenyomata.

4 Pecsétképében előtűnő lovat találunk, a pecsét körirata pedig SIGILLUM OPIDI SEMPTE(!) utal a község jogi státuszára. Elképzelhető, hogy a ló ábrázolása a helyi templom védőszentjére, Szent Mártonra utal. A település eredeti pecsétképét megtartotta a 19. századig, bár jóllehet több pecsétnyomót készíttetett. Időrendi sorrendben a mátyusföldi régió harmadik legrégibb községi pecsétlenyomatát Vágsellye mezőváros 1543-ban kelt iratán találjuk.

5 A pecsétképben pajzsra helyezett, két oldalt búzakalásszal kísért ekevas van. A pajzs fölé országalma került. Míg az ekevas a mezőváros lakóinak foglalkozására utalhat, az országalma nem kizárt, hogy azt a tényt akarja közvetíteni, hogy a mezővárosnak eredetileg a földesura által aló. század elején ajándékozott kiváltságait az uralkodó, Ferdinánd király 1536-ban megerősítette, vagyis a mezőváros királyi kiváltságokkal rendelkezett. Ugyanezen pecsétkép található a mezőváros 17. század elejéről származó pecsétjében is. Ennek körirata: SIGILLUM OPPIDI SELLYENSE.

6 A pecsétkép megváltoztatására csak 1774-ben került sor, amikor karmaiban kardot tartó kétfejű sas került Vágsellye pecsétjébe,

7 ami minden bizonnyal azzal függött össze, hogy a mezőváros a jezsuita rend feloszlatása után a királyi kamara birtoka lett. Korábbi kiváltságait II. József azonban így is megerősítette. A kétfejű sast ábrázoló pecsét körirata SIGILLUM OPPIDI LIBRERI ET REGII SELLIENSIS-re módosult. A mezőváros néhány évtized múlva eredeti pecsétjéről teljesen megfeledkezett, és amikor pecsétjéről kérdezték, csak a kétfejű sast ábrázoló ezüst pecsétnyomójára hivatkozott.

8 Az általunk kutatott régióban még két, egykor mezővárosi, ma városi ranggal rendelkező település pecsétjéről kell szólnunk. Galánta pecsétjének kutatása több érdekes mozzanatra mutat. Már a város első történelmi áttekintésének elkészítésekor, 1987-ben kiderült, hogy nemesi településnek számított, de a monográfia készítésekor pecsétje még ismeretlen volt a szakirodalomban. Kutatásaink során 4 PVL, Oklevelek, leltári sz. 3638. 5 Státny archív v Bratislave - poboőka Trnava (Nagyszombati Fióklevéltár, a továbbiakban NFL), Nagyszombat város iratai, Missiles, 1543. 6 Uo. 1610. 7 Státny archív v Nitre (Nyitrai Állami Levéltár, a továbbiakban Ny ÁL), a Nyitrai Kerületi Bíróság iratai (a továbbiakban KB), úrbéri peres iratok. 8 Uo., Nyitra megye, alispáni iratok, 1882.