Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Németh Péter: A Péc nembeli Ibrányiak

A PÉC NEMBELI IBRÁNYIAK 1310. április 1-én a váradi káptalan előtt négy férfi tett bevallást: ketten, János fia: Bors és Ambrus fia: Lőrinc Ibrányból érkeztek, míg a másik kettő, a Balogsemjén nemzetség sarjai, Egyed fiai: Joan (Iván) és Simon Kallóból vagy Orosról. Az Ibrányból jöttek kijelentették, hogy a Szabolcs megyei Bagos örökölt földjüket - amelynek szomszédai (a Gutkeled nembeli Balkányi) Pál fia: Lőrinc földjei és a (szintén Gutkeled nb-i) Dorog fiak Tamási birtoka - cserébe adják a Balogsemjének Dráván túli, folyó parti Tapoly (Tupal-Thapol) birtokáért, azt pedig (a szintén Gutkeled nb-i) Pál bán fiainak a birtokai veszik körül.

1 A csere látszólag csak a Kállóiaknak volt kedvező, mert megszabadulva távoli birtokuktól, egy számukra jobb fekvésűhöz jutottak; a két ibrányi férfi helyváltoztatási motívumait nem ismerjük, hacsak fel nem tételezzük, hogy a polgárháborús helyzetű keleti országrészt, az Aba Amadé és fiai uralmát kívánták felcserélni a békésebbnek tűnő délivel. Erre utalna talán az is, hogy egy évvel korábban (1309) a náluk zálogban lévő Hernád menti Péteri (Patury) földet visszaadták tulajdonosainak, a Cudarok őseinek, bölcsi (bocsi) Balázs fia: Dénes fiainak, Domonkosnak és Jánosnak.

2 De Bors és Lőrinc ezeken kívül még két, Szabolcs megyei birtokkal is rendelkezett: Sima (elpusztult falu Nyíregyháza határában) és Szentpéter (Buj-Ibrány határában) is az övék volt, ám ezek elvagy átadásáról nem maradt fenn oklevél.

3 Mindkettő (Szentpéter eredeti nevén, Nemei alakban) 1325-ben felsorolásra kerül a Balogsemjének birtokosztályakor, tehát Bagossal egy időben vagy a körül került sor mindkettő esetében a tulajdonosváltásra. Tovább nem érdemes nyomozni Bors és Lőrinc történetét, mert 1324-ben már úgy emlékeznek rájuk, mint testvérekre - Ambrus fiaira - akik (fiú)örököst nem hagyván maguk után, haltak el.

4 Bors özvegyét ugyanis az évben elégítették ki hitbére és jegyajándéka fejében 1 NAGY Imre - TASNÁDI NAGY Gyula: Anjoukori Okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. [-VII. Bp., 1878-1920. (a továbbiakban A.) I. 198-199; A nagykálló Kállay-család levéltára. (Az oklevelek és egyéb iratok kivonatai) I—II. Bp., 1943. (a továbbiakban Kállay) I, 58.; Anjou-kori oklevéltár. Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia. I-XXI. Főszerk. KRISTÓ Gyula, Szerk. Almási Tibor, Blazovich László, Géczi Alajos, Köfalvi Tamás, Krsitó Gyula, Makk Ferenc, Piti Ferenc, Sebők Ferenc, Tóth Ildikó. Bp. - Szeged, 1990-2005. (a továbbiakban AOkl.) II. 860. 2 A. II, 187-8; AOkl. II, 796. 3 A Bagos mellett felsorolt két birtokot a leleszi konvent 1364. december 2-án kelt oklevele említi, amelyben Mikolai (Szatmár m.) János fia: Tamás nyugtatja Semjéni László fiait édesanyjának, Ambrus fia: Lőrinc lányának, Margitnak a három birtokból járó hitbérét és hozományát illetően. Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Fényképtára (a továbbiakban DF ) 219517; Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára (a továbbiakban DL) 52067, Kállay II, 1548; az Ibrányi lt. Az azóta elveszett példányáról kiadta: Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. I-XI. Budae, 1829-1844. (a továbbiakban F.) IX/6, 130-131. 4 AOkl. VIII, 528.