Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. (Nyíregyháza, 2008)

Tanulmányok Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék múltjából - Németh Péter: A Péc nembeli Ibrányiak

35 márkával, míg Lőrinc leányát, a Szatmár megyébe férjezett Margitot hitbére és hozo­mánya fejében 1364 folyamán. 6 Ibrány tulajdonváltása tehát 1310 és 1324 között kellett, hogy bekövetkezzék. Az új birtokos 131 l-ben tűnik fel a keleti országrészben, amikor a kassai polgárok Aba Amadét megölték, s a várt bosszú miatt az özveggyel és az Amadé-fiakkal kötött szerződés betar­tására túszokat kértek és kaptak. A sorba szedett 47 névből a 43. helyen, tehát a jelenték­telenebbek között említik Pech-i Lukács kezesét, s a kezest adó személyt joggal azonosí­tották a később Ibrányt is birtokló testvérpár, Gergely fiai: Lukács és Gergely egyikével. 7 Ez után Lukácsot a király, Károly Róbert oldalán találjuk, ugyanis egy - igaz, hamis - ok­levél elbeszélő részében azt olvashatjuk, hogy részt vett Macsó ostromában, ahol a király szeme láttára súlyosan megsebesült, majd Dózsa erdélyi vajda oldalán harcolt a hűtlen Tamás fia: Kopasz és Mojs fia: Mojs ellen. Ezek az események az 1317-18. évekre tehe­tők, a macsói hadjárat január-februárra, Kopasz székhelye, Adorján ostroma júniusra, a Mojs elleni győzelem pedig 1318 júniusára.** Hol élt ezalatt az idő alatt Lukács (és termé­szetesen testvére, Gergely?) Ha hihetünk a hamis oklevél elbeszélő részének, akkor Ibrányban, melyről azt állították, hogy már az apjuk is birtokolta. 9 A királyi kegy először 1322-ben nyilvánul meg a Szabolcs megyei, Tisza melletti Egyházasibrány, Vas (Vs) és Szac (Zoth) birtokok, valamint az Ibrányhoz tartozó Falutava és Ispántava tavak, 10 majd még az évben Halász és Belsőhalász birtokok 11 adományozásával. Vagy éppen fordítva: az ifjú nemesek előbb kapták a két Halászt, s csak 1324-ben Ibrányt, 12 s ezután (1327­ben vagy 1329 után) hamisították az érdemeket is felsoroló oklevelet az 1322. évre. Ugyanis 1327-ben született megegyezés Sac (Zooch) birtok dolgában - amelyről Egyed fiai: Iván és Simon azt állítják, hogy apai örökségük, s erről a királytól privilégiálisan 5 AOkl. VIII, 535, az oklevél kiadása: F. VIII/6, 72-3. feltüntetése nélkül. 6 Lásd a 3. jegyzetet! Margit első férje Mikolai János, míg a második Nábrádi (Szatmár m.) János. 7 Az oklevél kiadásaira lásd AOkl. III. 150. Az azonosításra: ZSOLDOS Attila: Kassa „túszai". Történelmi Szem­le, XXXIX. (1997) 3^1: 359. 8 ENGEL Pál: Az ország újraegyesítése, I. Károly küzdelmei az oligarchiák ellen (1310-1323). Századok, 122. (1988)134-135. 9 Ez a tény, továbbá Lőrinc leányának Margit neve és a Péc nembeli Ibrányiak mindkét ágán előforduló Margitok arra a felvetésre csábítanak, hogy feltételezzem: volt Jánosnak és Lőrincnek egy Margit nevü nővére, vagy Bors­nak és Ambrusnak egy hasonnevű húga, aki az ibrányi ős Gergelyhez ment férjhez. A Péc nembeli Ibrányiak te­hát benősülés révén juthattak Ibrányhoz. Egyébként a két testvér keresztnevei (Lukács és Gergely) alapján arra is gondolhatunk, hogy ők a nemzetségük dél-dunántúli, ún. Marcali ágából szakadtak ki, apjuk könnyen beilleszt­hető lenne II. Lukács harmadik fiának (vö. KARÁCSONYI János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepé­ig. II. Bp., 1901. 426, táblázat). 10 AOkl. VI, 400. A regeszta készítője, Kristó Gyula a méltóságsor számos hibája és a formulás rész egyes elemei­nek szokatlansága miatt tartja hamisnak az oklevelet. Erről bővebben: KRISTÓ Gyula: A Foltin-féle oklevelekről. A nyíregyházai Jósa András Múzeum Evkönyve XLII. (2000) 89-91 (A továbbiakban: JAME). 11 AOkl. VI, 916. 12 Az előző jegyzetben említett oklevél későbbi voltát igazolja az is, hogy az azt átíró és megerősítő királyi oklevél 1324. május 2-án kelt, míg Ibrány adományozása egy más oklevél szerint 1324. december 7. előtt történt. Lásd AOkl. VIII, 528., ahol az oklevél kiadását (F. VIII/2, 560-1) nem tüntetik fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom