Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Bukovszky László: Népképviseleti választások Nyitra megyében 1848-ban

BUKOVSZKY LÁSZLÓ Népképviseleti választások Nyitra megyében 1848-ban A Pozsonyban ülésező utolsó rendi országgyűlésen elfogadott törvények megalkották a polgári magyar társadalmi berendezés jogi alapjait. A történelem címlapjaira került ún. április törvények megalkotásának módja és annak szellemi vezérfonala nem vonatkoztatható csakis a népek tavaszaként emlegetett nyugat-európai forradalmi események hatására, hanem egyaránt visszavezethető a magyar reformmozgalom huszonöt esztendős erőteljes törekvéseire is. Az V. Ferdinánd által 1848. április 11-én szentesített törvények nemcsak az utolsó rendi országgyűlés feloszlatását, de az új jogrend érvénybe helyezését is jelentették. A polgári szabadságjogok (gyülekezési jog, sajtótörvény stb.) és a jobbágyság földesúri kötelességeit megszüntető törvények mellett az egyik legjelentősebb társadalmi átalakulást a népképviseletről hozott törvények hozták magukkal. A rendi képviseletet felváltó népképviseleti elv egyaránt érvényt szerzett úgy a megyei választások megszervezésénél, mint a későbbi országgyűlési követválasztások lebonyolításánál. A két törvény „a szélesebb alapra helyezett néprészvétel volt a köz ügyeinek meghatározásában. "' Ez annyit jelentett, hogy az új jogszabályok a választójogi törvény szerint megszüntették a nemesség több évszázados kivételes jogát a közügyek kizárólagos irányításában és a törvényhozás területén, s ugyanakkor teret adtak ezzel a politikai jogok szélesebb gyakorlásához az összlakosság majdnem 10 %-nak.

2 Nyitra megye 1848 tavaszán Az utolsó rendi országgyűlésen a megyét két követ, Tarnóczy Kázmér alispán és Majláth Imre képviselte. Bár mindkettőjük a mérsékelt reformok híve volt, a megye utasításaitól lényegesen sohasem tértek el. Erről rendszeres jelentéseikben be is számoltak a nemesi vármegye közönségének. Ezek a jelentések hűen tükrözik az országgyűlés hangulatát, és ugyanakkor igazolják a megye utasításainak lényegét is. A nyugat-európai forradalmi események visszhangja számos csatomán keresztül Pozsonyba is eljutott. A két követ kétségbeesetten tudósít március 4-én ezekről: „Az eddigié hallatlan sebességgel egymást érő szörnyű eseményeknek hírei, mellyel Francz és Olaszhonból részint hírlapok, részint magántudósítások útján a közönséget meglepve az ország minden rend és békeszerető lakóiban mind a Trón, alkotmány és Nemzeti felállásunk, mint ön bátorságunkra nézve méltó aggodalmat gerjesztenének. "

3 Ez az aggodalom nem volt teljesen megalapozatlan, hiszen a nyugat-európai események még a hazai ellenzék legradikálisabb tagjait is meglepték. A nemzetközi politikai helyzet természetesen így kihatással volt az országgyűlés mindkét házának törvényalkotó munkájára. A megye két követe közül Tarnóczy volt az, aki Széchenyi lelkes támogatójaként aktív részese volt az eseményeknek. Március elején azonban az események komolyabb fordulatot vettek Pozsonyban. Kossuth 1 Magyar alkotmánytörténet. Szerk. Mezey Barna. Bp., 1998. (a továbbiakban Mezey, 1998.) 266. 2 Uo. A törvény elfogadása előtt a választásra jogosultak aránya 3-4 % volt. Az említett 10 % a felnőtt férfilakosság egynegyedét érintette. 3 Státny oblastny archív v Ivánke pri Nitre (Állami Körzeti Levéltár, Nyitraivánka, a továbbiakban SOBA-N), Nyitra vármegye I. 1848/49-es iratok (a továbbiakban Nyitra vármegye I.). IV/794/1848.