Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - Gottfried Barna: A „rutén akció” Bereg vármegyében (1897–1901)

Gottfried Barna A „RUTÉN AKCIÓ" BEREG VÁRMEGYÉBEN (1897-1901) Hogyan definiálhatnánk a „rutén akciót"? A XLX. század végén egy meghatározott régió (Északkeleti-Kárpátok), egy adott társadalmi csoport (a többségében ruszin nemzetiségű kisbirtokos parasztság) gazdasági, szociális fölemelése céljából indított közvetlen állami beavatkozás. A földművelésügyi minisztérium szervezésében és vezetésével, az alkalmazott gazdasági lépéseken túl az élet más területén is igyekezett a régió és az ott élő kisbirtokos parasztság sajátos, lokális érdekeit megfogalmazni és érvényesíteni. A kívánt és elérendő célként kitűzött gazdasági, gazdálkodási átalakulás, illetve az azok eredményeként javuló életviszonyokon keresztül látta a kormányzat megvalósíthatónak a szociális biztonságot, megtarthatónak a nemzetiségi békét. Tanulmányom nem ad teljes képet az akcióról, ill. a kormányzat által hasznosnak, követendőnek ítélt állami beavatkozás történetéről. Térben, időben és témájában: a századforduló éveire, Bereg vármegye szolyvai járására, a földművelésre és állattenyésztésre korlátozódik. Egy több országrészt átfogó, általában hasonló okok miatt elindított, eltérő eszközöket alkalmazó vállalkozás első lépéseinek legfontosabb elemeit szeretném bemutatni. A tömeges kivándorlás, az évről évre jelentkező éhínség tette kikerülhetetlenné a kormányzat számára az ország északkeleti részéről érkező kihívást. 1896-ban látott napvilágot Halász Géza: Ötvenezer beregmegyei orosz létkérdése c. brosúrája, amelyben hangsúlyozza, hogy a ruszin nemzetiség a nemzettest integráns része és így a „végpusztulástól" való megóvása az állam feladata. Az állam által addig követett gyakorlat — a népsegélyezés — szerinte csak „a jótevő lélek csendes önámítása". Hathatós gazdasági és erkölcsi beavatkozást sürgetett, az előbbi célja a megélhetés alapjának biztosítása, az utóbbinak pedig a nép munkára és megélhetésre szoktatása.

1 Még ugyanebben az évben jött létre egy politikai indíttatású kompromisszum Bánffy miniszterelnök és Firczák Gyula munkácsi görög katolikus püspök között, amelynek negyedik pontja elvi állásfoglalás volt arról, hogy Máramaros, Bereg, Ung, Zemplén vármegyék ruszinjainak a megélhetés feltételeit meg kell adni, így akadályozva meg a kivándorlást.

2 1897-ben Firczák Gyula és tizennégy országgyűlési képviselő „Emlékirat"-ot nyújtott be a miniszterelnökhöz és öt szaktárca vezetőjéhez (vallás és közoktatás, kereskedelem, belügy, földművelés, 1 Halász Géza: Ötvenezer beregmegyei orosz létkérdése. Munkács, 1896. (a továbbiakban Halász, 1896.) 2 Mayer Mária: Kárpátukrán (ruszin) politikai és társadalmi törekvések. 1860-1910. Budapest, 1977. 99-111.