Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években
A kormány a nyíregyházi m.kir. pénzügy igazgatóság működési körét Ung és Szatmár vármegyének a megszállás alól felszabadult részeire is kiterjesztette. A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter - 39.748-1920.sz. rendeletével - a Szatmár vármegye felszabadult területein lévő népoktatási intézetek ügyeit a Szabolcs vármegyei királyi tanfelügyelő vezetésére bízta. A vármegyei törvényhatósági bizottság az 1922. július 15-i közgyűlésben tudomásul vette, hogy a belügyminiszter az Ung vármegyéhez tartozó Záhony és Győröcske községekben illetőséggel bíró kiskorúak és gondnokoltak gyámügyeinek intézését I. fokon a Szabolcs ármegyei Árvaszék, II. fokon a Szabolcs vármegyei Köz iga^jatási Bizottság hatáskörébe utalta. A Földművelésügyi Miniszter Szabolcs vármegyét a debreceni m.kir. Kultúrmérnöki Hivataltól a sátoraljaújhelyi m.kir. Kultúrmérnöki Hivatal hatáskörébe utalta. Az 1923. október 15-én magyar fennhatóság alá visszakerült korábban a Szatmár vérmegyei nagykárolyi járáshoz tartozó - mintegy 600 lakosú és 700 kat.hold területű ombolyt, Fülemező és Zsuzsánna-major lakott helyeket, s a hozzájuk tartozó területeket ideiglenesen Szabolcs vármegyéhez csatolták és a nyírbátori járáshoz osztotta be. 2.2. Csonka-Szatmár vármegye 67 •' A magyar Vörös Hadsereg és a Székely hadosztály nem tudta feltartóztatni a román királyi hadsereg előnyomulását, így annak csapatai 1919. április 23-án bevonultak Mátészalkára, megszel 1- ták Szatmár vármegyének a nyugati részeit is. A román csapatok mellőzték a "szabad rablást". Jóformán nem Ts történt senkinek sem bántódása, lopás és rablás sem, csak elvétve. Az átvonulás is nagyobb anyagi károkozás nélkül történt, csak igavonó jószágot és takarmányt zsákmányoltak nagyobb mennyiségben, s itt-ott egy pár sertést és marhát vágtak le. Feltehetően azért, mert a románok az egész Szatmár vármegyét olyannak kezelték, amely véglegesen uralmuk alá került. °8. A térparancsnok, Pastia őrnagy délután közhírré tétette, hogy "24 óra leforgása alatt minden háztulajdonos szerezzen be román nemzeti zászlót, amelynek méretei ne legyenek kisebbek, mint a "volt" magyar zászlóé másrészt 16 vezető egyént és 33 marxista-kommunista polgárt túszul őrizetbe vétetett. Pár nap múlva megjelent Mátészalkán Juliu Popp néven Papp Gyula csegöldi gör.kat.lelkész, mint a fehérgyarmati, a csengeri és a mátészalkai járások "kormánybiztosa", hogy megszervezze itt is a román közigazgatást, összehívatta a községházára az állami és az önkormányzati tisztviselőket és megbízta őket, hogy hivatalukat továbbra is lássák el az októberi forradalom előtti
