Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1942-1943/2, Kolozsvár

1943. április 8., IV. rendkívüli ülés

részletesen- a azallont néprajzi vonatkozásokra is, népnyelvre, vallási, társadalmi relációkra, tréfákra, játékokra, táncokra, hagyományokra, varázslatokra, népi ünnepségekre, babonákra, jóslásokra, hiedelmekre, népáalokra, népmesékre, legendákra, ízlés-kérdésekre# Ha valakinek a fantáziáját as esőméi blatosan több kérdés közül osak néhány ragadja meg ,f főleg a nemi illet és a trágyázás köriből, azért C-ÜSDA nem tehető felelőssé. A Bevezetésből idősen még a követkesőkat: "Honfoglaló őseinknél a pásztorkod&saal együttjárt as apajogu nagyoaalúd randaser, aa arisztokratikus hajlamok kifejlődése." /3,o,/ "Nyomatékosán kell hangSítlyoanijhogy a növénytermelés, föl dali velő a termőkel Ős eszközei nemónak az anyagi igényak ki elégít 5 nőnél jöimek tak intőt be, hanem a szellemi őletmegnvflvánalásókban ős a kultikus életben is Jelentőkény szerepet játszanak* így a oeőppel ncnosak csépelnek, hanem a somogyi, borsoőrnagyéi falvakban osőptánoot is járnak" ctb.stb./7.o./ "Termő szét esen, a lényeg megítélésénél nem az egyes elemeken -pl.a kévekötőé módján, a gereblye formáján, stb.— van c hangsúly, hanem az egész gazdálkodási ronda seren, égy ahogy aa a tájban, időbeli mélységében és térbeli kiterjedésében megjelenik ér» bizonysa szellemi szálakkal, -legye-