Török Róbert (szerk.): Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig. A magyarországi sörgyártás és fogyasztás története (Budapest, 2018)

III. A hazai sörfogyasztás kultúrájának alakulása

A körúti Pilseni Sörcsarnok terasza, 1900-as évek eleje

Terrace of the Pilsen Beerhall on the Budapest Grand Boulevard, early 1900s

A valóban világszinten párját ritkító minőség, vagy inkább az a jó kampány, ami kellőképpen megágyazott a márka hírnevének?

A sörfogyasztás terjedése természetesen nem volt mindenki számára tetsző. Főleg a borászok oldaláról jelent meg a félelem, nehogy az emberek átszokjanak a sörre, amíg a filoxéravész tart. „Minek inna Árpád ivadéka árpát?" - tették fel a kérdést a Borászati Lapok hasábjain.

A borkiesés miatt megnövekedett sörszükséglet megoldása állami érdekké is vált. A cél az volt, hogy kellő adóreformmal előnyösebb helyzet szülessen a hazai gyáralapításokra, és így a sörimport visszaszorítására. A 19. század végén sorra épültek Budapest külvárosában az új sörgyárak, amelyek mára építészetileg

columnists in the professional newspaper Borászati Lapok (the Winemaker's Newspaper). Matching the rising demand for beer that resulted from the wine shortage was in the state's interest as well. The goal was to stimulate the creation of domestic breweries by implementing the necessary tax reforms, which would help scale back beer imports. New breweries were continuously built in the Budapest suburbs, and these days they are considered to rank among the most spectacular historical industrial buildings in terms of their architecture. The new industrial facilities were a source of great pride for Budapest, and when foreign delegations would come to visit, the city's leaders would not forget to show them the brewery in Promontor or the Dreher works.

A Pilseni Sörcsarnok ifjú személyzete, 1900-as évek Young staff at the Pilsen Beerhall, 1900s

190