Török Róbert (szerk.): Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig. A magyarországi sörgyártás és fogyasztás története (Budapest, 2018)

III. A hazai sörfogyasztás kultúrájának alakulása

Földes Imre: Magyar-ház étterem plakátja, 1910-es évek Imre Földes: Poster of the Magyar-ház Restaurant, I910s

a leglátványosabb historizáló ipari épületeinkké léptek elő. Az új létesítmények igazi büszkeségei voltak a fővárosnak, ha egy-egy külföldi delegáció érkezett, a város vezetése nem mulasztotta el körbevezetni őket a promontori vagy a Dreher sörgyárakban. (A Dreher, úgy tűnik, el is bízta magát ebben a dicsfényben. 1877-ben egy elbocsájtott hivatalnok feljelentette a tulajdonost, hogy „tömérdek gyártmányt eltitkoltak az adó alól". Valószínűleg nem ez az illető volt az egyetlen, akiben ilyen bosszúvágy égett. A söriparban hamar megjelent a nagyhal-kishal effektus. Az 1890-es évek közepére a gyáralapítások száma fokozatosan csökken, míg a „produkció állandóan emelkedik". (Pesíi Napló, 1893. augusztus 1.) A gyárak egymás közötti piaci harcát hamarosan sztrájkhullám kísérte,

Az Első Magyar Részvény-Serfőződe plakátja, 1910-es évek Poster of the First Hungarian Brewery Stock Corporation, 1910s

(And Dreher, for its part, might have gotten carried away by the limelight, and in 1877 a clerk who had been fired filed a report with the authorities claiming that the owner had "failed to declare masses of products to evade paying taxes on them.” He was probably not the only one motivated by a desire for revenge. A big fish versus small fish dynamic quickly set in in the beer industry. By the mid-1890s, the number of new breweries was continuously dropping, while "production steadily rose" (Pesti Napló, 1 August 1893). The competitive struggle between the breweries was quickly accompanied by a wave of strikes that reverberated throughout Europe. The first major labour action was reported in Berlin in the summer of 1894. If we consider the workers' demands at the time, it sheds light on a whole other angle of beer culture.

191