Németh Szandra - Saly Noémi: Vendéget látni, vendégnek lenni. Vendéglátástörténeti állandó kiállítás (Budapest, 2016)
27 Szálloda Az ókorban és a középkorban az emberek túlnyomó többsége soha nem mozdult ki lakóhelyéről. Ha mégis, akkor jószívű helyieknél vagy fogadókban remélhetett kvártélyt és ennivalót, a középkortól pedig a kolostorok szerzetesei szállásolták el. A zarándok-útvonalak mentén létesített hospitiumok szerepe hamar kettévált: egyik részükben az egészségesek, a másikban a betegek kaptak helyet, azaz hotel, illetve ispotály (kórház) lett belőlük. A legelső ismert magyar fogadós, Kopasz Péter Esztergomban működött, nevét egy 1279-ben kelt bizonyságlevélből tudjuk. ◆ Szállodai enteriőr recepciós pulttal és kulcsos szekrénnyel az 1930-as évekből ◆ Porcelán-nagykereskedő (valószínűleg Hüttl Tivadar) „katalógusa” egy hatalmas tálon, 1896 körül