Saly Noémi: Nekem soha nem volt otthonom... Krúdy Gyula budapesti életének színterei (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2013)

Kávéházak

New York VII. Erzsébet körút 9a. 1894-ben nyílt meg. Két aranykora volt: 1900-tól 1918-ig a Harsányi fivérek regnálása alatt, amikor az irodalmi, színházi és filmvilág központja lett, majd 1920-tól 1936-ig, amikor Tarján Vilmos, a magyar oknyomozó újságírás atyja volt a gazda, a város legjobb séfjei főztek, és a bárban Brodszky Miklós zongorázott. A világ legszebb kávéháza ide vagy oda, Krúdy - ahogy Ady is - utálta. • ... csak úgy hemzsegett az asztal a sok pernahajdertől... Mindegyiknek hosszú haja volt, amelyet vastagon pomádézott vagy felborzolt. Mindegyik azt hitte, hogy ő találta fel a puskaport, rettentő komolyan és nagy hangon beszéltek, egymást leordították, kicsúfolták, minden nőről ocsmányságot beszéltek, a legnagyobb disznóságokat sugdosták a magukhoz való nők fülébe, arcpirító nyugalommal tárgyalták meg a nők ballépéseit... Pedig a kávéházon kívül legfeljebb a hordár köszönt nekik, mert adósai voltak... MIT LÁTOTT VAK BÉLA SZERELEMBEN ÉS BÁNATBAN De mégis, egyvalakit Krúdy őszintén kedvelt itt: minden idők legjelesebb irodalmi főpincérét, Reisz Gyulát, akivel gyakran járt fürdeni a Rudasba, s aki 75