Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)

Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig

tűzkárt okoztak. (Baranya megye területén ugyanebben az évben 239 tüz következményeként - ebből 34 gyújtogatás volt - 777 millió korona tűzkár keletkezett.)

163 A tűzoltólaktanya udvara az 1920-as évek első felében (Pécs, Rákóczi u. 1.) A tüzesetek száma és kárértéke 1924. évben nőtt, és a város területén keletkezett 103 tüzeset 208 millió korona tűzkárt okozott. (Baranyában 140 tüz - és ebből 28 gyújtogatás volt - 2 milliárd korona tűzkárral járt.)

164 A statisztikai adatok szerint 1925-ben Pécs területén csak 2 tüzeset keletkezett, amelyek 120 millió korona tűzkárt okoztak. (A megyében 134 tűz - ebből 9 gyújtogatás volt - 3 milliárd 386 millió korona tűzkárt okozott.

165 A tüzesetek megelőzése érdekében 1925-ben a pécsi hivatásos és önkéntes tűzoltóság parancsnokának felkérésére a helyi lapok a lakosság figyelmét a következőkre hívták fel: Hamut csak a kijelölt helyekre vigyenek, azt faládába, padlásfeljáróra, falépcsőre és egyéb tűzveszélyes helyre ne tegyék. Padlásokon a kéményeknél szénát, szalmát és papírt tárolni tilos! Kémények vakolása, kéményajtók és fústcsövek jó állapotban legyenek és gazdasági épületekben gyerekek játékát kísérjék figyelemmel.

169 Ugyancsak tűzmegelőzési célzattal adtak ki hirdetményeket egy-egy fokozottabb tűzveszélyt magában hordozó mezőgazdasági kampányidőszakban. Már 1925-ben is kiemelten foglalkoztak az aratás, betakarítás és cséplés tűzvédelmi szabályozásával. Például elrendelték, hogy a város területére a gabonát behozni és azt a házaknák csépelni tilos! Az aratást a vasút mentén kellett elkezdeni, a rakott gabonát 5-10 méter távolságra, 3m széles védőszántással vették körül. Minden gazda a gabonaösszehordást, cséplést, szalmaraktározást Rostás Géza