Tűzoltó Múzeum évkönyve 5. 2004 (Budapest, 2004)
Dr. Szabó Károly: Pécs tűz elleni védelmének története 1918-1948-ig, az állami tűzoltóság meglakulásáig
tűzoltóparancsnoknak 8 nappal a kezdés előtt, reggel fél 6-tól 7 óráig, előzetes tüzrendészeti felülvizsgálat megtartása érdekében, köteles volt bejelenteni. A tüzrendészeti felülvizsgálat végrehajtásához a parancsnok fogattal történő be és viszszaállítását a bejelentők kötelessége volt megoldani. Aki ezeket a rendelkezéseket nem tartotta be és cselekménye súlyosabb elbírálás alá nem esett, úgy kihágást követett el, amiért 15 napig terjedő elzárás vagy 1 millió koronáig terjedhető pénzbírság volt a büntetése. 170 A Pécsbányatelepi Önkéntes Tűzoltó Testület 1925. május 3-án tartotta 25 éves jubileumát. Ez alkalommal gazdag programot magában foglaló tűzoltó napot tartottak. A pécsi bőrgyárban az eddigi tüzesetek szomorú tapasztalatain okulva, 1926-ban gyári tűzoltóságot hoztak létre. 171 Technikában, technológiában stb. Bekövetkezett változások szükségessé tették, hogy a tüz elleni védekezés követelményeit a változásokhoz igazítsák. Ezt a feladatot próbálta teljesíteni az a belügyminiszteri körrendelet, amit 1925-ben adtak ki. (172.) A jogszabály az építés tűzrendészetével, tüzoltószerek biztosításával, tűzoltói készenlét és tűzjelzés szabályaival, a tűzoltóság szervezésével, tűzoltótanfolyamokkal, tűzvész tartamára vonatkozó szabályokkal, a tüzrendészeti hatóságokkal és először a tüzrendészeti felügyelettel is foglalkozott. A jogszabályban tüzrendészeti felügyelőkkel szemben támasztott szakképesítési követelmény nagyon magas volt. Ugyanis műegyetemi, erdészeti, bányászati jogi vagy államtudományi, illetve közgazdasági egyetemi végzettség mellett az országos tűzoltótiszti tanfolyam elvégzése, a tűzoltótiszti képesítő vizsga sikeres letételének igazolása is szükséges volt. Tüzoltótisztekkel szemben támasztott minimális iskolai végzettségi követelmény a középiskolai végzettség és a tüzoltótiszti képesítő vizsga megléte volt. A tűzrendészet ekkor már a tudományok által művelt műszaki, igazgatási, szervezési, stb. szakterületek gyüjtőterévé vált. A tüzrendészeti szakembereknek figyelniük kellett az új technikai, technológiai jelenségekre, azok megismerése után fel kellett tárniuk a tüzrendészeti sajátosságokat és azok pontos ismeretében lehetett a szükséges teendőket megállapítani. Erre az időszakra tehető, amikor a tűzrendészetben Magyarországon a megelőző (preventív), a tűzoltási és utólagos rendészeti szakterület egyre markánsabban kezd egymástól, elkülönülni és önálló szakággá alakulni. A megelőző tűzrendészet és utólagos rendészet is - a tűzoltási mellett - mélyreható technikai s egyre szélesebb körű gazdasági, igazgatási ismereteket is követelt művelőjétől. Aki a tűzoltási témakörrel foglalkozott, annak a műszaki (gépészeti, villamossági, vegyi, technológiai, stb.) ismereteken túl vezetési, szervezési, pedagógiai, pszichológiai ismeretekre is szüksége volt, mert csak mindezek birtokában tudott szakszerű, gyors és eredményes tűzoltást végezni, a rendelkezésére álló személyzetet és technikát a leghatékonyabban alkalmazni.
