Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)
Varsányi Péter István: Csernovits Péter színházpártoló tevékenysége
hontalanul bujdosás szomorú útját". 7 *' Ami azt a bizonyos "éleslátást" illeti: nem zárható ki, hogy Caernovítsban Egressy Gábor korábbi, 1846-os elképzelése éledt újjá. Ő vetette ugyanis a Festi Hírlapban fel a "végvidék! /szinházi/ körzetek" létrehozásának gondolatát. Csakhogy az ő választása akkor nem Aradra, hanem Temesvárra esett. /^/ Caernovits Péter ezekkel a azinéazekkel Írásos szerződést nem kötött, egyedül a "nemzetiség védelmének érzete" kapcsolta Thalia "aradi templomához" őket. A társulat megszervezésével Fhilippovits Istvánt bizta meg, aki a már 1848-ban is Aradon játázó teátrisákból /például Futó Lajos és felesége, Mezei Vilmos, Török Benjámin, Munkácsy Flóra/ éa az emiitett honvéd-azinászakből állította össze együttesét. E közösségben - rövidebb-hosazabb ideig a kor olyan szinészegyénisógei játszottak, mint a már emiitett Feleky Miklóa és felesége, az Egy magyar nábob Mayer Fannyjának modellje, Munkácsy Flóra /1836-1906/; Szerdahelyi Kálmán éa Gyulai Pál testvérbátyja, a rendezőkónt ia jeleakedő Gyulai Ferenc /1817-1886/; az aradi deszkákon már ismerősként mozgó Komáromy Alajos, Hegedűs Lina, Odry Lehel, E. Kováos Gyula éa Mátray Laura. A társulat hol Aradon, hol Csernovits kastélyában, Mácsán lépett fel; de mindenütt "... egy kis nemzetit csináltak, előbb hangosan, dialógok éa monológokban, majd hamisítatlanabb ősi formában a nemzetit: a 'csöndest'" /Komáromy emlékezése/.E tehetségéé színészek közül elég sokan folytatták pályájukat Arad után a peati Nemzeti Színháznál /Feleky, Szerdahelyi, Komáromy/. Miután Philippovita megszervezte a társulatot, a játéklehetőséget Csernovits úgy biztosította, hogy bérbe vette a Hirschl Jakab tulajdonát képező színházépületet. Engedélyt nem kért, a bevételt nem jelentette be. A városi hatóság alkalmankénti zaklatásaira csak annyit válaszolt, hogy három évre bérli a teátrumot. "... saját költségén, maga éa barátai számára szerződtetett színészeket", a saját házában pedig azt csinál, amit akar. Ha pedig erőszakkal tiltanák be a társulat játékát, ő gabonaraktárrá alakítja át az épületet, mivel - mint bérlő - három évig azt teszi azzal, ami neki tetszik. Szerencsére Arad német polgársága is rokonszenvezett Csernovits vállalkozásával /erről küldöttségük hivatalosan is tájékoztatta a polgármestert/, igy a háborgatás abbamaradt, de a bizalmas jelentések rendre mentek a nagyváradi kerület császári-királyi biztosához./ 1 *^ Egyik későbbi móltatója szerint Csernovits nem törődött azzal sem, hogy a rendőrság üldözi; hogy a rendőrfőnök irodájában /18/ már kész volt számára a kényszerútlevél.' ' Elfogadhatónak tart75
