Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)

Varsányi Péter István: Csernovits Péter színházpártoló tevékenysége

juk Váll vélekedését la, miszerint a rendőrhatóság azért sem merte zaklatni Csernovits szinházi vállalkozását, mert "...azon nemzeti ügy mellett, melynek élén Csernovits Páter áll, Arad, Csongrád éa Caanád megya nagybirtokos nemessége foglal helyet" /Török Gábor, Fábián Gábor, Salbek Jakab, Bonus János, Simonyl Lajos báró atb./. A szinházügyet erkölcsileg éa anyagilag la támogató nagybirtokosok, értelmiségiek áldozata annál inkább méltányolandó, mert "... csaknem mindannyian honvédek voltak, vagy pedig az 1848-49 magyar kormányának jelentős szolgálatokat tettek".

/19/ Valahol itt találkozott szándékuk Csernovits Péter elképzelésével. Az aradi magyar színtársulat az 1850-es években meglehetősen gyors éa érdekes változáson ment keresztül. Philippovitstói rövidesen Szabó József /1816-1875/ színigazgató vette át a vezetést. 1850-ben a társulatnak két igazgatója /Szabó mellett Havi Mihály/, egy karmestere /Latabár Endre/, 39 színésze, s mintegy negyedszáz technikai kiszolgálója volt. Az év első négy hónapjában 69 előadást tartottak: korabeli - ma már kevésbé ismert - színmüveket, daljátékokat, a klasszikusokat egyaránt szinre vittek /

III. Richárd

. Othello

. A notredami toronyőr

. Haramiák

. A peleakei nótárius

. Lammermoori Lucia

. Liliomfi

. A sevillai borbély

, stb.//

20

/. A sikereken felbuzdulva, a drámai társulat magas szinvonalat látva, Csernovits azzal bizta meg a direktort, hogy személyzetét operatársulattal egészítse ki. Ez azonban a közönségnek is szólhatott: e város, a vidék nemzetiségi lakosságú, a közönség is hasonló összetételű lehetett. A dsljáték, az opera, a táncos előadások kevésbé kötődnek nyelvi feltételekhez. 1853-ban Szabó a Kaczvinszky-féle brassói társulatot hivta Kolozsvárról Aradra /Kaczvinszky János 1848-ban már játszott ebben a városban/. Csernovits Péter arra is gondolt, hogy a magyar együttes hatását érdemes más vidékekre is kisugároztatni. 1850 nyarán elérte, hogy a társulat útlevelet kapjon^ s Szeged, Szabadka, Pécs és Baja közönségének mutathassa be művészetét. 1854-ben - hogy méltó külsőt adhasson a színvonalas előadásokhoz - hétezer forintot a szinházépület átalakítására és csinosítására fordított. Ekkor az aradi színtársulatnak negyven tagja volt/

21

/ Az 1850-es évek második felében Szabó József kellően át nem gondolt vállalkozásra határozta el magát. Az Aradon és a környező városokban tapasztalt siker, s korábbi kedvező emlékeik hatására /1847-1848-ben járt Havi Mihállyal Bécsben, Itáliában, Prágában, Párizsban és Brüsszelben^

22

// külföldi turnét szervezett. 1857 áp76