Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)

VII. Képes ábrázolások

golták illuminait kódexeink miniaturainak elemzését a ssinészettörtónet szempontjából. Az első színpadi jelenetet ábrázoló képünk Comenius Orbis Pictus cimü müvének 1669-ben megjelent három nyelvű /latin, német, magyar/ kiadásában található.

3-^ A könyvben lévő fametszetek eredeti rajzait valószínűleg 1653-1654-ben maga Comenius rajzolta s Nürnbergben metszették fába. A didaktikus célzatú mű CXXX. képe a Komédiás /néznivaló/ já ték

, amely egy iskolai színpadon folyó jelenetet mutat be. A kép érdekessége, hogy egyes részei meg vannak számozva, s a számozás jelentését az alatta lévő magyarázó szöveg világítja meg. 1. Játék néző hely, 2. amely megruháztatik /ókesittetik/ szőnyegekkel 3. és előlfüggesztő kárpitokkal /superlátokkal, sergelepelekkel/ befödöztetlk /vonyattatik/ 4. a tékozló flu 5. annak atyja 6. a bolond 7. a legfőbbek ülnek a főhelen 8. a köznép áll a közönséges helen. Véli Béla A magyar színészet története cimü müvében közölt hasonló kép Comenius munkájának egy későbbi, 1685ben Lőcsén megjelent kiadósából való

36

/ és sok tekintetben eltér az 1669-ik évi ábrázolástól. Ennek az ábrázolásnak nemcsak az az érdekessége, hogy bár primitiv eszközökkel, de képet ad a XVII. század iskolai színpadáról, hanem az is, hogy a magyar színházi nyelv szakkifejezéseivel itt találkozunk először a magyarázó szövegrészben. Comenius

: Orbis Pictus. Norimbergae 1669. 36

/ Comeniust Orbis Pictus. Lőcse 1685.