Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)

VII. Képes ábrázolások

Színpadi jelenetekre utalnak az Esztergomban őrzött 37/ garamszentbenedeki Urkoporső plasztikus figurái, ' továbbá Lőcsei Pál fafaragású kassai betleheme is, amely állítólag karácsonyi játékokban játszott szerepet. Egész jelenetsort vet it elénk Alsenberg Péter már emiitett iskolajátékának 1652. évi kiadása.

38

/ Az eredeti 12 illusztrációból sajnos már csak 11 darab van meg. Ezek változatlan színpadi háttér előtt jól érzékeltetik a szerepeket játszó gyerekek mozgását. Mór régebbről ismerjük az eszterhózai szinház egyik 1775* évi operai előadásának olajban festett képét, amelyet 39/ a müncheni Színháztörténeti Múzeumban őriznek. ' A már sokszor reprodukált színpadképen jól láthatók a színészek és a zenekeri árokban Ülő zenészek a zongoránál Haydnnal. A zenészsk a hercegi udvarban előirt piros egyenruhát hordják. A Hochgräflich Erdődlscher Theaterallmanach két rézmetszetéé jelenetképet közöl, amelyek a német színházi zsebkönyvek illusztrációinak modorában készültek.

40

/ A harmadik jelenetkép már elveszett a Széchényi Könyvtár egyetlen példányából. Pukánszkynó A Pesti és budai német színészet története cimü munkájának második részét Petrich András néhány jelenetképe diszitl a pesti német szinház előadásairól

41

/. Le37/ 38/ 39/ 40/ Gerevlch László

: A garamazentbenedeki Urkoporső. Gerevich Emlékkönyv 1942. 43-59. p. Eisenberg Petrus

: Bin zweifacher Poetischer Akt und geistliches Spiel. Bartfeld 1652. Magyar Művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor. IV. k. Barokk és felvilágosodás. Bp. é. n. 612. k. p. Hochgräflich Erdődlscher Theaterallmanach auf das Jahr 1787. Leipsig u. Berlin. 4

1

/ Kádár Jolán

t A pesti és budai német színészet története. 1812-1847. Bp. 1923.