MAGYAR SZÍNPAD 1903. február (6. évfolyam 32-59. sz.)
1903-02-19 / 50. szám
129 1903. február 21. „Az arany ember" jubileuma. Budapest, február 19. Jókai-ünnep a Nemzeti Színházban. Századszor szólal meg ma este a Nemzeti Színház szinpadán, a nemzet örökéletű koszorúsának bűbájos nyelvén, Timár Mihály nemes pátosza, Noémi illatozó, gyöngéd szerelme, Timea és Athália félelmetes szenvedélye, Kristyán Tódor sötétben bujkáló jelleme és Teréza fenséges anyai szeretete. Századszor gyönyörködik a mai estén a Nemzeti Szinház közönsége Jókai Mór hatalmas, megrázó és poétikus remekmüvében, századszor csattognak a tenyerek és kél az éljenkiáltás az ajkakon, hogy ünnepelje és üdvözölje a magyar költőfejedelmet. Kettős ünnepe ez a mai este a magyar irodalomnak és szinpadnak. Az arany ember századik előadásának napján éri meg Jókai Mór hetvennyolczadik születésenapját és az ország első színpadának igazgatósága darabja jubileumának gyöngéd ötletével lepi meg az örökifjú koszorúst. A magyar irodalom hivatalos képviselőinek hódolata és az egész ország közönségének szeretete veszi körül a mai estén Jókai Mórt, a kinek megadatott a gyönyörűség, hogy késő aggkorában erős és ifjú szivvel és lélekkel vehet részt legkiválóbb drámai alkotásának jubiláris előadásán. Örökzöld borostyánt fon az irodalom, a szinház és a közönség ma a nagy költő homloka köré: a századszor felharsanó tapsvihar és éljenzaj egy ország hódoló szeretetének szívbeli megnyilatkozása. Dicsőség a költőnek, a magyar regény és drámairás halhatatlan atyamesterének ! Jókai Mór Az arany ember századik előadásának alkalmából következő sorokkal tisztelte meg a Magyar Színpad hasábjait: íAf I, ^vw^^ * ovu^yt- yy-^JÖ^ (vrvu. j aav« 'wvó1 v ő p i . nyrcJyr^Xp^y c^nx-ys+y (Jwjof vTr^ fw-Vz^ a-e- (yi^ . XxsJő^rCEe-^. fJA^j^yy, oL j-u-^^lLaA-' > IfeXjy ÚLtUl, exL»cJ>-t^> > s r4' ? JJLUaj-t-d /^vjÁJHV^ ^a^- or-Wv^ á) Beszélgetés Jókai Mórral. A mai jubiláris előadás alkalmából felkerestük Jókai Mórt erzsébet-köruti lakásán, hogy vele beszélgetést folytassunk a ma este századszor szinrekerülő Arany ember-ről. A költőkirály tágas dolgozószobájában fogadott bennünket. A hova csak néz a szem, mindenütt az ő soha sem muló dicsőségének diszes emlékei. Koszorúk, feliratok, albumok, emléktárgyak : mind-mind a hálás nemzet ajándéka. Egy ország tisztelő szeretetének az emlékei között leptük meg Jókai Mórt, a déli órákban, munkája közben. íróasztala előtt ült, házi köntösében, kis sapkával a fején. Nyilt és szelid tekintetű kék szemei mosolyogtak. — Nem ön az első, a ki meg akar interjuvolni Az arany ember jubileuma alkalmából. Már járt nálam egv kollégája, a kinek sok mindenfélét elmondottam. Néhány epizódot, vagy emléket eleveníts fel talán — vetette közbe a koszorús költő bájos ifjú felesége, a ki lekötelező szeretetreméltósággal vezetett be bennünket férjéhez — a Magyar Színpad számára. Jókai Mir elgondolkozott. — Emlékek, epizódok ! Istenem oly sok mindenféle jut ilyenkor az ember eszébe. — Hirtelenében melyikre emlékszik vissza a legszívesebben ? — Talán a külföldi előadásokra. Az arany ember bécsi és prágai bemutatóira, melyeken jelen voltam. Nagyon szép esték voltak ezek! Szerettek, ünnepeltek és szívből, őszintén üdvözöltek sikerem után. Különösen egy művészre gondolok vissza mindig jó érzéssel: Girardi ra, a ki Kristján Tódor szerepében remekelt az osztrák előadásokon. — Az arany ember más külföldi előadásain nem volt jelen ? 1- Nem. Nem !is tudom, hol került még szinre. Németország több színházában, de ezekről az előadásokról nincs is tudomásom. Legutóbb a darabnak angol nyelvre való fordítási jogát engedélyeztem. Londonban akarták előadni, nem tudom, lett e belőle valami. — A Nemzeti Szinház szólította fel annak idején Méltóságodat arra, hogy dramatizálja Az arany ember-X, vagy pedig saját ötletéből irta meg a drámát ? — Az én ötletem volt; drámát csináltam a regényből, csakúgy, mint a Manlius Sinisterből, Dalmá-ból, Fekete gyémántok ból. És, mint kitűnt, nem is volt olyan rossz ötlet! — Az arany ember jövedelmezett legtöbbet Méltóságod darabjai közül ? Igen. Ennek volt a legnagyobb és legtartósabb sikere. A három első előadás jövedelmének ismert harminczhárom százalékán kivül, egy olyan előadása sem volt Az arany embernek, mely ne jövedelmezett volna legalább száz forint tantiémet. A holnapi jubiláris-előadás tantiémjére már egy kis befektetést is tettem. . . . Huszonhat kemény forintokért vásároltam két páholyt Az arany em'oer századik előadásához. Mert azon csak ott kell lennem ?! Sokszor nézte végig Méltóságod Az arany ember előadását? — Nem nagyon sokszor. Csak a nevezetesebb előadásokat, néha-néha, ha uj szereplők léptek fel, vagy Budán került szinre a darab. Annyiszor semmiesetre sem néztem végig, mint Falk Miksa, a ki azt mondta nekem, hogy nem kevesebbszer, mint huszonötször nézte végig Az arany ember előadását. Nem akartuk tovább f rasztani a költőkirályt és megköszöntük a mesternek azokat, a miket lapunk számára elmondott, a mire — a fejedelmek ritka szerénységével — felelte : — Én köszönöm az önök szives érdeklődését . . . Eyolf. w Budapesti szinpadok. Budapest, február 19 A Nemzeti Szinház mai Jókai-estje, melyen a koszorús költő születése napjának hetvennyolczadik fordulója alkalmából Az aranyember századszor kerül szinre, a Nemzeti Szinház kulisszái mögött nagy ovácziókban fogják a koszorús szerzőt részesíteni. Az ünnepi előadás megkezdése élőit a Nemzeti Szinház igazgatósága és müvészszemélyzete, a Petőfi Társaság küldöttsége, a fővárosi összes középiskolai ifjúság és a Kereskedelmi Akadémia ifjúsága küldöttségek utján fogják üdvözölni. Mindezek a küldöttségek koszorúkat nyújtanak át a kettős ünnepet ülő halhatatlan irónak. * A Vigszinház-ban ma délelőtt tartották meg a sajtó meghívott képviselői jelenlétében, Herczeg Ferencz holnap este bemutatóra kerülő, Kéz kezet mos czimü uj darajának főpróbáját. Herczeg darabja iránt olyan rendkivüli az érdeklődés, hogy a bemutató-előadásra az összes páholyok é - földszinti jegyek már napokkal ezelőtt elkeltek. Az előadásra már csak emeleti jegyek kaphatók. A nagyérdekü újdonság teljes premier-szinlapja a kövekező: Kéz kezet mos. — Bohózat 3 felvonásbán. Irta: Herczeg Ferencz. Személyek: ' Zentay — Balassa Marieite B. Kertész E. Özv. Vivóné Csillag T. Sólyom Sándor Góth Berkenyei Fenyvesi Kabóczay . Tapolczai Tatár . ... ... Vendrei Eberle Lothár ... ... ... Kazaliczky Klotild ... ... Hegedüsné Lörincz Hegedűs Borhidy báró ... Szerémi Béni ... ... ... Rónaszéky József Tanay Faragó ... ... — Bárdy Szergius... - Győző Kemény Fekete Gyuri - Bodnár Történik egy balatoni fürdőhelyen, Zentay nyaralójában. A Magyar Királyi Operá-ban holnap lesz Hubay Jenő uj dalmüvének, a Moharózsáknak jelmezes főpróbája. A főpróbán kizárólag csakis a fővárosi újságok meghívott zenekritikusai lesznek jelen. A szombat este bemutatóra kerülő dalmű szövegkönyvét Ruttkai György irta Ouidának Egy pár kis faczipő czimü hires elbeszélése nyomán. Az újdonság teljes premier-szinlapját itt adjuk: folyadék a vörös felrepedt éí durv a I üv.g ára 90 fillér : KERPE L ÉT{ llrlZr iNÍlMTTn kCZet 1 nap a,att W r« 0 n»«'» í" é s Foetal ezétkllldée 4 üveg o»e e- — ..,..„ . I — I Ii 11 liiVlill 8 V héfrtérré teszi. —— rendelésénél portomén te s. DUllipOSl) Vi| LIDQI^Rw I III mO- I
