Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)

Művészettörténet - Szabó András: A csíkszeredai képzőművészeti élet kezdetei

SZABÓ ANDRÁS Időrendben Domanyáncz Péter következik a rajzot oktató tanárok sorában. Róla kevés információt közöl az értesítő: „Rajz és zene. Geometria; Szabadkézi rajz; /-/lő, V-VIIL; A rajzszertár őre, tanítja az éneket, zenét. ”27 28 Az elvégzett tananyag fejezetből megtudható, hogy a „művészi rajz”-ot heti két órában oktatták mindenik évfolyamon: „ Tananyag lapminta, gipsz, természet utáni vázolás és árnyékolás, festészetet anyag hiányában nem volt lehetséges gyakorolni.m Ezután óraadóként Zsögön Zoltán következik a rajzot oktató tanárok sorában. Az iskolai értesítő szerint tanári feladata: „Rajz, szépírás. I-V, I. A. rajzszertár őre.”29 Nem volt képzőművész, de a Csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképzőben az 1920-1922-es tanévekben, ő oktatta a rajzot. A gimnáziumban sem szaktanár tanította a diszciplínát és a hozzá párosított tantárgyakat. Az I-V.- ben Zsögön Zoltán, a Il.-ban Buszek Gyula tanított. „Szabadkézi rajz. Heti 2 óra. Kézügyesítő gyakorlatok. Vonalvezetés levegőben, táblán, papíron. Egyszerűbb mértani testek szemléltetése és rajzolása természet után. - Tagoltabb síkformák alakítása. Árnyalás. Egyszerűbb síkékítmények árnyalattal és színezéssel. Ecsetgyakorlatok. Levelek, virágok stb. ” a Il.-ban.30 Valószínű, hogy Buszek Gyula tanár csak alkalmanként tanított rajzot, mert az irodalmár Zsögön Zoltán, majdnem a teljes 20-as évtized folyamán, mint „tanítóképző-intézeti tanár”, kisegítő tanárként oktatta a rajzot a főgimnázium összes osztályában. O volt a rajzszertár őre is. Akkoriban a rajzszertárt - jellemzően a román nyelvi szokások túlfogalmazó, olykor becéző jellegére -, Filológiai és szépművészeti múzeum névvel illették. Állományát pedig abban az évben román személyiségek büsztjeivel gyarapították - „Bustul lui Vasile Alexandri [író, politikus], al lui Mihaiu Eminescu [költő], şi al lui Caragiale [drámaíró]” -.31 32 33 Az évtized végén Zsögödi Nagy Imre következhetett volna a rajztanárok sorában, de ő a gimnázium igazgatója által felajánlott állást nem fogadta el, alkotóművész maradt. A Följegyzések bői tudható, hogy: ,Akkortájban [1929] üresedett meg a Csíkszeredái gimnáziumban a rajztanári állás. Én azonban az igazgató nagy csodálkozására visszautasítottam. Azt mondta, ő még ilyent nem látott - szegény. Engem azonban más dolgok izgattak. Külföld: Olaszország Németország Franciaország London...”32 Helyette, az 1929-1930-as tanévben, „az iskolai év kezdetén a főtanhatóság Vámszer Géza tanárt nevezte ki rajztanárrá [...]. O volt a harmadik szakképzett rajtanár Csíkszeredában. A Budapesti főiskolán Nagy Imre kor- és tanulótársa volt. 1929-1941 között rajzot, szépírást, tornát, kézimunkát oktatott különböző évfolyamokon. Egyben ő volt a „rajz- és kézimunka-múzeum” őre. Közéleti szerepet is vállalt, elnöke volt az Erdélyi Kárpát-Egyesület csíki osztályának. Önvallomásából arra következtethetünk, hogy boldogan fogadta Nagyszebenből való áthelyezését a Székelyfölre - egy új világ megismerése lehetőségének kihívását remélte: „nagyon örvendtem, mert így a székelyeket szűkebb hazájukban, sajátos életkörülményeik között ismerhettem meg. Jártam a falvaikat, sokat festettem őket, falujukat és e képekből kiállítást rendeztem. [...] Úgy gondoltam, hasznosabb munkát végzek ezeknek lejegyzésével, rajzolásával, mintha egy középszerű festőművésszel gyarapítóm az erdélyi magyar festők számát. ”34 Nagyszebenből Székelyudvarhelyre került - ahol vallomása szerinti szándékaiban, a néprajzkutató-múzeumalapító Haáz Rezső végleg „megfertőzte” -, innen pedig Csíkszeredába, rajztanárnak. Székelyudvarhelyen még őrizte „csendes” alkotóművészi voltát, s 1927-ben ki is állított helybéli művésztársa, Gy. Füstös Ida társaságában. Az eseményről Tompa László utókorra örökített esemény-beszámolója őrzött információkat: „Vámszer Géza még nem ennyire a maga útját megtalált egyéniség. [...] Mégis: mostani gyűjteményének legérdekesebb részét, már mennyiségüknél, de 27 Státus Értesítő 1921,14. 28 Státus Értesítő 1920-1921,16. 29 Státus Értesítő 1922,29. 30 Uo„ 28, 34. 31 Raport Status, 1924, 8. 32 Nagyi. 1979,29. 33 Anuar Liceu 1937,99. 34 VÁMSZER 1975, 38-39. 276

Next

/
Oldalképek
Tartalom