Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Természettudományok - Pálfalvi Pál: A Gyimesi-hágó környékének flóralistája. I. rész
A GYIMESI-HÁGÓ KÖRNYÉKÉNEK FLÓRALISTÁJA I. RÉSZ Pálfalvi Pál „Csűrös-Káptalan Margit és Csűrös István egyetemi mentoraim emlékére, a tanítvány szeretetével” ■ BEVEZETÉS Természetföldrajzi jellemzők A Gyimesi-hágó környéke (Fügéstelek, Szermászó) a Keleti-Kárpátokban a Tatros forrásvidékét keretező Gyergyó-Békási hegyvidék Naskalat hegycsoportjának DK-i nyúlványain,1 az Olt és a Tatros vízválasztóján található, 1159 m tszf-i magasságon. Az általunk floriszti- kailag tanulmányozott mintegy 12 km2 3-nyi terület a Gyimesi-hágó (1159 m) - Pogányhavas (1352 m) - Jáhor (1330 m) és Sárigbütü (1233 m) - Laposhavas és Kőalja (1280 m) - Széphavas (1342 m) - Kincskő-Kabalahágó - Csapóoldal (Kód) - Kommandó (Rána-Ciherek pataka-száda, 910 m) (1. kép), illetve a Gyimesi-hágó - Fügéstelek - Rótamo- só (a Tatrostól D-re) és Bükktető (1267 m) - Dobálok pataka - Bükkészka pataka (a Tatrostól K-re), valamint a völgytalp Bükkioka (Făgeţel: Szépvíz község) (2. kép), Sántatelek-Komját (Izvorul Trotuşului-Comiat (3. kép): Gyimesfelsőlok község), a helyiek által „Hegyaljának” nevezett településrészek hegyes, keskeny patakvölgyekkel szeldelt vidékén terül el. A kutatott terület biokartográfiai kódja az UTM 10x10 km2-es hálózatos rendszerében: MM 14 (Bükkioka - Csíkszépvíz) és MM 15/25 (Sántatelek, Komját - Gyimesfelsőlok).2 Területünk hegyei általában 1000-1200 (1300) m közötti magasságúak. A környék legkiemelkedőbb pontját az 1352 m magas Pogányhavas képezi. A már fennebb jelzett gerincből DK, K és ÉNY irányba nyúlnak: 1. Pogányhavas - Szőroldal - Gyimesi-hágó - Fügéstelek - Rótamosó; 2. Jáhor és Sárigbütü; 3. Széphavas - Kurucoldal - Csapó; és a 4. Széphavas - Kincskő-Kabalahágó - Csapóoldal (Kód) gerince - Kommandó. A hegyek és hegylábak oldalai változatos expozicíójúak, dőlésszögük 10-55 (60)° között változik. A széles hegyhátakkal, néha V alakban mélyült széles völgyekkel elválasztott gerincek közül DK-i és K-i irányba futnak a táj Récéd, Sárigbütü (időszakos), Jáhor, Barlangos, Kuruc és a Csapóoldalából eredő kisebb patakok (Csapó -, Pórák-, Jánik- és Gerczulyok-pataka). A Bükktető „hátában” eredő Dobálok- és Bükkészka patakok ÉNY felé folynak. A mellékpatakokat a kelet felé folyó Tatros (régi nevén Tatáros) gyűjti össze. A Kuruc patak mellett, kb. 1000 m tszf-i magasságban 1931-től néhány helyileg használt borvízforrás tör felszínre.^ A terület jellegzetes kőzettani felépítése (homokkő- és márgarétegződés) következtében dús vízhálózatú (0,5-0,7 km/ km2). A talajvíz magasan álló 2-3 m,4 helyenként stagnáló (a Tatros 1 HAJDÚ-MOHAROS ETAL. 1993. 2 LEHRER 1977. 3 BÁNYAI 1931. 4 MONOGRAFIA GEOGRAFICĂ 1960. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve, VII., 2011, p. 401-426. 401
