Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Vokfori László†: Székelyföld keleti átjárói és szorosai
Vofkori László minthogy az érkező császári hadak zsákmányoltak, őket pedig az adószedők követték. (3) 1717-ben tatár seregek nyomultak be a szoroson, de az őrség visszaverte őket. (4) 1788-ban, az osztrák-török háborúban a törökök egy része Ojtoznál kísérelte meg a betörést Erdélybe. A Gyilkos-nak nevezett összeszűkülő szorosban a Horváth ezredes vezette határőrcsapatot árulás következtében fegyvereik takarítása közben a törökök hátba támadták és nagy pusztítást végeztek soraikban. Csak a Mogyorós-tetőn sikerült megállítani a török csapatot. (5) 1848-ban a szoros több ütközet fontos stratégiai helye volt. A Rakottyás nevű sziklagerincen még nyomokban látszanak az 1849. évi földsáncok. Az 1849. június 20-án Brassót elfoglaló orosz erők egy része és az Ojtozi-szoroson át betört csapatok a Székelyföld ellen vonultak, majd a kisebb ellenállási gócokat fölszámolva Brassóban szándékoztak összpontosulni. A 7000 főnyi Hasford-hadosztályt azonban július 2-án Gál Sándor 5300 fős hadosztálya az Uzon melletti kökösi hídnál váratlanul megtámadta. A rendkívül kemény ütközetben Gábor Áron is elesett. Az oroszok ugyan visszaverték a támadást, de a csata hírére a Szeben felé menetelő fősereg Lüders tábornok vezetésével visszafordult Brassóba. Az elkeseredetten védekező magyar erők így két hetet nyerhettek soraik rendezésére. (Enc. Hung. II. 265). Bem József tábornok a 2300 fős székely sereggel 1849. július 23-én itt tört be az orosz megszállás alatt álló Moldvába, de vállalkozása nem volt sikeres, és visszatért Erdélybe. Az expedíció célja az volt, hogy zavart keltsen az orosz utánpótlási rendszerben, visszafordulásra kényszerítse az alföld felé előrenyomuló orosz erőket és oroszellenes felkelést robbantsanak ki a moldvai románság körében. A magyar csapatok hadmozdulatai meglepték a moldvai orosz erőket. A kezdeti sikerek után azonban az előretörés elakadt. Möller orosz tábornok Bákó térségében 9000 főnyi haderőt vont össze és a török porta követei is visszafordulásra szólították fel a magyar expedíciós erőket, amelyek július 30-án be is szüntették a támadó hadműveleteket (BONA 2000. 380-381). (6) 1916-ban a román betörés idején heves harcok színhelye volt, az erre emlékeztető emlékműnek ma már csak másolata látható a legnagyobb áldozatot hozott 18. honvéd gyalogezred volt állomáshelyén, Sopronban (Enc. Hung. 1994. II. 726). (7) 1944 augusztusában a Tengelyhatalmak számára tragikus román kiugrás után itt folytatott hősies küzdelmet a 24. határvadász zászlóalj és a székely erődszázad Pisky Zoltán, vitéz ezredes parancsnokságával és 286
