Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Vokfori László†: Székelyföld keleti átjárói és szorosai
Székelyföld keleti átjárói és szorosai tartották vissza a sokszoros túlerőben levő szovjet és román hadakat, miközben a védők legnagyobb része hősi halált halt. (Enc. Hung. 1994. II. 726). Az 1942. évi magyar katonai laktanya épületei még láthatók (4 épület lebontva, négy ma is áll), az út mellett, balra álló egyik épületben van az általános iskola. Ojloztelep (Oituz). Az Ojtoz-tetőről erdős környezetben, homokkövek kíséretében ereszkedünk alá az Ojtoz völgyébe. Ojtoz vagy Ojtoztelep (Oituz) még Bereckhez, s így Kovászna megyéhez tartozik. Egykor itt volt a vámhivatal és a veszteglőintézet. 1850-ben „Ojtoser Contumaz”, Ojtoztelep területén 55 házat és 201 személyt írtak össze (ebből 179 magyar, 5 román, 7 szász és 10 más nemzetiségű volt). Érdekesen ír az „Ojtosi Passus”-ról és a „Contumatzia”-ról gróf Teleki József (1799): „vásár esik ezen passusnál Szeredán és Pénteken.” Moldvából 1778-ban az alábbiakat hozták be: 2164 darab lovat s ökröt, törökbúzát, bort. (TELEKI 1937. 50). A múlt század második felében a határt „áthelyezték” Sósmezőre, így a kis telep elnéptelenedett. Az egykori vámházban (Főút 40. sz.) ma vegyesüzelt van. Az 1894-ben felállítandó sajtgyárról nem maradtak fenn adatok. Az ojtozi pisztrángtelepen 16 medencében tenyésztik a szivárvá- nyos, pirospettyes és sebes pisztrángokat. Ma az országúttól jobbra, egy kis deszkagyár van. Az Ojtoz folyó bal partján egy, a második vaskorból származó telep nyomai kerültek elő. 1992-ben a falu összlakossága 399 személy, melyből 284 magyar és 76 román. Vallásfelekezeti megoszlásban 345 római katolikus, 20 református, 32 görög keleti és 2 egyéb vallású volt. A fateleppel szemben egy kénes büdösvíz helyi érdekű gyógyfürdőt táplál. Római katolikus templomát 1915-ben javították a 13. és 14. gyalogezred katonái. A szorosban látható emlékkövek legtöbbjét az olasz Pittino Anselmo kőfaragómester készítette. A honvédkői emléket 1961-ben robbantották fel. A Bütű-patak (Pr. Botu) beömlése fölött hasadék- vagy résbarlangok ismeretesek a kréta homokkőben, a meszes-palás ún. tarkői sorozat homok- kő-összletében. (KISGYÖRGY 2000). Ezek az ún „szélgödrök”, melyekből fagyos téli napokon párás levegő ömlik a szabadba. Ilyenkor mondják, hogy a Kiskalaszó tetőn „fújtat a szélgödör” Feltárásuk 1986-ban történt. A Bütű-patak beömlésénél kezdődik a tulajdonképpeni Ojtozi-szoros. Az itt haladó országutat 1850-54-ben építették ki, az osztrák figyelőhadtest számára. Az építő a VI. utászszázad volt. Mindezt 20 km-es szakaszon Ghica herceg közbenjárásával Moldovában meghosszabítottak. 1882-83-ban - a nagy szárazság idején - 5 km-es szerpentint építenek ki. A 14 287
