Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Vokfori László†: Székelyföld keleti átjárói és szorosai
Vofkori László kanyarulatban levezető út építésére a VI. Pionier Compagnie társaságot rendelték ki. Az egykori katonai utat erős védőfalakkal erősítették meg, melyek védték a hegyomlásoktól és az Ojtoz-patak rombolásaitól. A Kishavas bérccel átellenben, a Rakottyás nevű hegység lejtőjén a Rákóczi-vár romjai tűnnek szembe. Az ojtozi Rákóczi-vár. A Rakottyás hegytömb északra nyúló előhegyén, a fenyők és cserjék között egy közel 350 éves vár romjai (14-15. század) láthatók. A Várkút vagy Csorgó felett, a Vállus út bal oldalán tehát az egykori Rákóczi vár romjai vannak. Egy téglalap alakú, kb. 100 x 50 lépés nagyságú, sarokbástyás vár lehetett. Az északkeleti bástya két oldala és a keleti oldal mintegy 15 m hosszú fala még látható. A hagyomány szerint e várat II. Rákóczi György (1648-1660) építtette. A feljegyzések szerint a egész erőd s a vár az 1787-88-as török betörés áldozata lett. Az 1848-49-i önvédelmi harc idején a Ojtoz-szorost elzáró erőddé alakították át. Itt táborozott Bem is, és ágyúinak védsáncokat építtetett. Orbán Balázs leírása szerint „Most azonban csak az északi és keleti oldal falai és bástyái állanak még, ezek is nagyon töredezett rongált állapotban. Az újabb kori erődítményi munkálatok: néhány fedett kazamata, s fenn a hegygerincen ágyút befogadó földsáncolat - melynek nagy része 1849-ben honvédkezek által készült - a régi vár töredékeire vannak fektetve..." (ORBÁN II. 246). 1882 előtt a vár kőanyagát olasz vállalkozóknak adták el, akik a még álló falak jó részét lebontották. Egy 1880-ban kiásott kődarabon az 1637-es évszám szerepel (GYÁRFÁS 1892. 196). Az ojtozi várban Bethlen Gábor fejedelem harnincadot állíttatott fel a Moldvából érkező áruk megvámolására, és a bereckiek is segítséggel tartoztak a csempészek ellen a vámszedőknek (idézi SZÁDECZKY-KAR- DOSS 1928. 288. és Szokl. IV. 232). A Kalaszló-patak (Pr. Calasláu - a Kishavas-hegységből ered) völgyében vízesés látható (ma már Bákó megyéhez tartozik). Ez a szoros legkeskenyebb része. A Bütü-pataknak az Ojtozba ömlésénél, az erdőben barlangok rejtőznek. Lennebb, a Gyilkos-szorosban 1788-ban a törökök mészárolták le a székely őrséget. Több helyen petróleumos szivárgások, bitumennel átitatott palák fordulnak elő. A közeli Húrja (Cherzsa) falu kőolaj kitermelésének köszönhetően a székely fuvarosok innen szállították a degenyeget (degeny, deget = nyers petróleum) azaz a szekérkenőcsöt. Az országutat a székely határőrezred kezdte építeni az 1850-es években és 1883-ban fejezték be. Az 1854. évi krimi orosz-török háború idején itt vonult át az osztrák figyelő hadtest Moldvába. Kovászna megye határa Bákó megyével a 90-es kilométerkőnél van, a Kalaszló-pataknak az Ojtoz-patakba való beömlése közelében, a 11-es 288
